A bábszínház művészei és vezetői, Blahó Helga és Horváth Éva előadásaikban nem akarják elvarázsolni a gyerekeket, inkább a valóság talaján maradva ismerős érzéseket, helyzeteket, esetleg problémákat igyekeznek megjeleníteni. „Hiszen egy mese akkor lehet értékes, ha megmutatja, hogy egy adott helyzetet hogyan lehet megoldani. Persze nem didaktikusan, hanem mesébe burkolva segíthetünk a gyerekeknek gondolkodni, megismerni saját magukat, az emberekkel való kapcsolatokat, és azt, hogy hogyan kell viselkedni bizonyos helyzetekben. Ez egy tanulási, szocializációs folyamat, amin szerintem egy bábszínház sokat lendíthet, hiszen nagyon személyes élményt tud nyújtani”- magyarázza Blahó Helga.

Olyan meséket válogatnak be a repertoárjukba, amelyekben mindig happy end van, azaz győz a jó, a gaz pedig meglakol, mert úgy érzik, azt kell megmutatni, hogy a szeretetre, békességre való törekvés végül mindig sikerrel jár.  

A Csemete Bábszínház előadásai interaktívak, mert a művészek, akik pedagógusok is egyben, hisznek abban, hogy az átélt személyes élményt azzal lehet fokozni, ha mind a gyerekek, mind az őket kísérő szülők aktív részeseivé válhatnak az előadásoknak. Az alkotók ugyanis nemcsak a gyermekeket szórakoztatják, hanem óvónőiket, tanítóikat, szüleiket is. 

Érden annak lehetnek majd szemtanúi a Csemete Bábszínház előadásán, hogy mi történik Gedeonnal, a gőgös gúnárral és a baromfiudvar többi lakójával, amikor megjelenik Zsiga, a kiskutya és egy éhes, ravasz róka is.

(szeptember 11. 10:30, Csuka Zoltán Városi Könyvtár – Gyermekkönyvtár)

Blahó Helgával, a Csemete Bábszínház előadójával készült interjúnkat itt tudja teljes hosszában meghallgatni: