– A NUTS 2-es régió kialakulásával kezdtem, ennek a szerepéről beszéltem Érd finanszírozása, építése, fejlesztése tekintetében, illetve röviden a Modern Városok Program eddig megvalósult és a jövőben megvalósuló programpontjait mutattam be az itt jelen lévő szakembereknek – ismertette előadásának főbb pontjait T. Mészáros András polgármester. A júniusi közgyűlésen szavaztak a képviselők arról, hogy Érd is belép a Magyar Urbanisztikai Társaságba. A polgármester ennek kapcsán hozzátette, hogy bízik abban, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaságba való belépéssel, a szakembergárda tudására építve a város fejlesztését is fel lehet majd gyorsítani. 

Dr. Kubassek János is meghívást kapott a konferenciára, ő is Érd sikereiről, fejlődési útjáról beszélt a közönségnek, közben néhol összehasonlítva a más országokban tapasztalt jellemzőkkel. 

Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke lapunknak elmondta, hogy már nagyon sokat foglalkoztak Budapesttel, ám most az agglomerációt kívánják vizsgálni: főként azokat a városokat keresik, amelyekről szakmai körökben kevesebbet hallani a várostervezés témakörében, de mégis fontos szerepet töltenek be a nagyobb térségük környezetében.

– Érd ennek az agglomerációs térnek a legnagyobb, legfontosabb szereplője, ezért nagyon fontosnak tartottuk Érd tapasztalatait megvitatni. És hát azt láttuk, hogy nagyon komoly eredmények zajlottak Érd fejlesztésében is. Még azon az akadályon is túlléptek, hogy az Európai Uniós források elapadtak, vagy legalábbis Pest megyében egyre kevésbé válhattak elérhetővé. Szerencsére hazai forrásból, a Modern Városok Program keretében nagyon komoly eredményeket tud felmutatni a város – emelte ki a társaság elnöke.
Hozzátette, hogy eseményeik nyitottak a szakma képviselői számára, ugyanis fontos küldetésük a jó tapasztalatokat, sikeres példákat bemutatni.

– Városfejlesztésről sokszor csak néhány város példáján keresztül beszélgetünk, de az, hogy hogyan függ össze mondjuk a demográfiai helyzet, az infrastruktúra fejlesztése, az, hogy egy település hol helyezkedik el, mondjuk a Duna mentén, azok hogyan állnak össze egy konkrét kihívássá. Mindig egyedi példák alapján lehet megérteni azt, hogy hogyan fejlődnek a települések és milyen lehetőségeik vannak. Ez a mai alkalom egy nagyon jó példa erre, mert hallhattunk egy településvezetőt, egy lokálpatrióta geográfus tudóst, mind pedig azt az urbanista társadalomtudóst, aki ezt a tágabb térséget kutatta. Az egy igazi esettanulmány, ha egy város több oldalról tudunk látni, hallani, vizsgálni – zárta szavait Salamin Géza.

Az esemény végén közös kerekasztal-beszélgetést tartottak az előadók, így a hallgatóságnak lehetősége nyílt kérdéseket is feltenni.