22_03_29_erdmost_nincskep

Szabadság útikalauz stopposoknak

22_03_29_erdmost_nincskep

Szabadság útikalauz stopposoknak

Egy bizonyos kor fölött mindenkinek vannak autóstoppos élményei, hiszen az 1960-as és 70-es évek ifjúsága így járt a Balatonra, Erdélybe, Jugoszláviába, a bátrabbak nyugat felé is elmerészkedtek, de az igaz célpont Lengyelország volt. Táraságban hosszú évtizedekig sikerrel mesélhető legendák születtek, igaz történtek keringtek ezekről a kalandokról. Zajti Ferenc erről a jelenségről kezdett évekkel ezelőtt dokumentumfilmet forgatni, amelyet az Érdi Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület meghívásának eleget téve mutatott be a városi könyvtárban.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Autóstoppal a szabadság felé – ezt a címet viseli a lényegében egykori stoposok visszaemlékezéseiből – és a filmek igazán nosztalgikus hangulatot kölcsönző korabeli fotókból és filmrészletekből – összeállított dokumentumfilm, amelyben megszólal például Sólyom László volt köztársasági elnök, Bereményi Géza író, Haász István festőművész, Tolcsvay Béla zenész – hogy csak az ismertebb neveket ragadjuk ki.

Fél évszázad bizonyos történéseket megszépít, egyes kalandokat legendává emel, másokat a feledés homályába burkol – ez érezhető a filmbéli visszaemlékezésekből is, ami azonban közös ezekben az a szabadságérzés amit az autóstop, mint utazási „műfaj” jelentett. Divat volt ez akkoriban szerte a világon, de a szocializmus zárt világában különösen felértékelődött ez a lehetőség. Nálunk kifejezetten nem tiltották az utazásnak ezt a formáját, de a sajtó sokat cikkezett a veszélyeiről, azért minden további nélkül el lehetett így jutni a Balatonra. 

De az igazi vonzó célpont Lengyelország volt. Hamar híre ment, hogy a legtöbb autós szívesen vesz föl stoposokat – ami nem jelenti, hogy ne kellett volna fél napokat az út szélén tölteni, hiszen akkoriban akár órák is eltelhettek, mire egy autó fölbukkant –, legendák keringtek a lengyel lányok kedvességéről is, amit a filmben visszaemlékezők is megerősítnek, s hát valóban mámorítóan szabadnak érezhette megát a fiatal a hatalmas országban kóborolva, olcsó diákszállókon lakva, érezve a magyarok iránt megmutatkozó megkülönbözetett szimpátiát.

Lengyelország az autóstop tekintetében valóban liberálisabb volt a többi szocialista országnál, hiszen már 1957-ben legalizálták az utazásnak ezt a formáját. Kis könyvecskét lehetett kiváltani, ami tartalmazott biztosítást, igazolta, hogy a tulajdonosa némi pénzzel is rendelkezik, az autósok pedig bejegyezhették, mikor és hány kilométert fuvarozták a vándorokat, s ezekkel a szelvényekkel autót is nyerhettek az évente megtartott sorsoláson. A filmben láthattunk is ilyen stopos igazolványt, de az emlékezők határozottan állítják, hogy egy kis magyar zászlóval hatásosabb volt integetni, mert a híres lengyel–magyar barátság nem csak ünnepi szólamokban, hanem a hétköznapokban is létezett.

További cikkeink

További cikkeink

Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében óvodai dajka
Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében pedagógiai asszisztens

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email