T. Mészáros András a BudaPestkörnyéke.hu-nak adott interjújában elsőként a város dinamikus növekedéséről beszélt. Mint elmondta: minden évben 1000-1300 ember költözik Érdre; az 1990-ben még 40 ezres város most 70 ezres; hétköznaponként a helyi munkaképes lakosság 90 százaléka – mintegy harmincezer ember – a fővárosba jár dolgozni. Hogy ez ne így legyen, ahhoz új munkahelyekre van szükség – ezért is merült fel első igényként egy érdi ipari park létrehozása 2015-ben, mikor a Modern Városok Programról tárgyalt a városvezetés Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az új munkahelyek teremtésével a szolgáltatóipar is gyorsan fejlődni kezdene Érden.

–  Ha az ipari parkban létre tudunk hozni 15 ezer új munkahelyet, akkor a számításaink szerint még 5000 ezer másik szolgáltatói munkahely is létrejön – hangsúlyozta az interjúban T. Mészáros András, aki úgy látja, az ingázók száma akár húszezerrel is csökkenthető lenne. Emellett az ipari park létrejöttével a városnak olyan gazdasági forrása is teremtődne, amelyből fejleszteni lehetne Érdet. Ráadásul, ha kevesebb az ingázó, és csökkenni fognak a közlekedési dugók is.

T. Mészáros András kitért arra is, hogy tizenöt éve Érd még alvóváros volt; 2006 óta, az új városvezetés alatt teljesen csatornázottá vált a település, elindult a vízelvezetés kiépítése, a fő közlekedési útvonalak felújítása, iskolák, óvodás épültek, teljes körűen felújították az egészségügyi intézményeket, és még 50 kilométer új utat is tudtak építeni.

Mivel Érden az átlagéletkor negyven év alatt van, tehát sok a gyermek, a Modern Városok Program keretében rendelkezésre álló több mint negyven milliárd forint kétharmadát új óvodákra, illetve a régiek felújítására valamint általános és középiskolák építésére költi a város. Az iskolaprojekteknek most folyik a közbeszerzése. Mint elmondta, azt szeretnék, ha az egyik újonnan létesülő középiskolát a katolikus, a másikat a református egyház működtetné – mindkettővel megszületett már a megállapodás. A másik két gimnáziumban, a Vörösmartyban és a Gárdonyiban is lesznek fejlesztések, és a Kós szakképző iskola modernizálása is hamarosan megtörténik.

Arra a kérdésre, mikor kaphatnak aszfaltot az érdi utcák, T. Mészáros András úgy válaszolt: ez nem időpont, hanem pénz kérdése. Hozzátette: ha az ipari park megvalósulhatna (ehhez 40 hektár terület már megvan, de még kétszáz hektárra szükség volna), akkor a befolyó iparűzési adókból leaszfaltoztathatná a város az utcákat.

A polgármester az elővárosi közösségi közlekedésről is szót ejtett: mint mondta, az elővárosi vasútfejlesztés nagyon sokat jelent az érdieknek, ugyanakkor a közlekedési rendszert felemásan fejlesztették.

– Azt mondták, parkolóházat építsen az önkormányzat, de az önkormányzatnak nincs és nem is volt arra pénze, hogy egy nagy parkolóházat megépítsen. Ezért sincs egyébként Érden fizetős parkolás, mert enyhe túlzással élve: ha valaki leteszi az árokparton az autóját, azért a véleményem szerint nem szabad díjat szednünk – hangsúlyozta.

T. Mészáros András beszélt több más fejlesztésről, többek közt az érdi városliget (azaz a záportározó és környéke) építési munkálatairól is. Mint elmondta, a tórendszer kialakítása a körülötte lévő rekreációs területtel és parkkal idén őszre lesz kész. A Duna-part fejlesztésével kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta: a régi téglagyár területét illetően a városnak van egy nagy ívű, 25-30 milliárd forint értékű fejlesztési koncepciója, ami jelenleg előkészítési fázisban van. A Duna-parton olyan komplex gyógyászati-szépészeti-wellness központ szeretnének kialakítani, amihez egy látványos strand is kapcsolódik. Az önkormányzatnak csak az infrastruktúrát kell biztosítani, a fejlesztés magántőke bevonásával valósulna meg. Terveznek a folyóparti magasparton egy szép kilátót, és az EUROVELO 6 program keretében kerékpárút is épül majd a Duna-parton.