Érd több mint egy évtizede ünnepeli közösen a magyar kultúra napját a Magyar Írószövetség elnökével és tagjaival – hívta fel a figyelmet köszöntőjében T. Mészáros András polgármester, aki elmondta azt is: Érd egyre több kulturális programnak ad otthont, mint például az Érdi Művésztelep, az Érdi Jazz Fesztivál, az Érdi Napok, a Street Art fesztivál.

– A kultúra tehát Érden valóban ünnep, nemcsak ma, de egész évben. Ma hagyományosan többféle díjat adunk át olyan embereknek, akik kiemelkedőt adtak a közösségnek: az Írószövetséggel közösen alapított Bella István díjtól az érdi kulturális életben maradandót alkotókon át az „Így írok én” pályázat díjaiig, amelyeket az ország minden pontjáról jelentkező diákok legjobbjainak adunk – hangsúlyozta a polgármester.

– Január 22-e a Himnusz megszületésének napja. Ha felhangzik valahol, bárhol a világon, minden magyarnak, aki hallja, együtt dobban a szíve. Ez az az áldás, amelyet Kölcsey Ferenc kért nemzetünkre: szívünk dobbanásának egyazon ritmusa, a közösséggé válás szentsége. Ez az az erő, amelyet ünnepelnünk kell, s nemcsak ma, hanem az év valamennyi napján, a lelkünkben – zárta szavait.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében kiemelte: nemcsak Kölcseyről, hanem Ady Endréről is megemlékezhetünk ebben az esztendőben, aki száz esztendeje hunyt el.

– Ady hatása felmérhetetlen; kétségkívül a magyar irodalomra legnagyobb hatást gyakorló költő, József Attila mellett. Még mostanság, utóéletében is megosztó személyiség. Ezt igazolják a sajtóban újra fellángolt viták. Ám őt ma sem kell megvédeni: lepattognak róla jelenünk irodalmi ámokfutóinak nyílvesszői – jegyezte meg Szentmártoni János.

– Nem az a valódi tét, melyik szellemi, ideológiai vagy politikai szemlélet győzi le a másikat, hanem az, hogy így együtt, a magunk sokszínűségében megmaradunk-e ebben a radikálisan átalakuló Európában, meg tudunk-e kapaszkodni a globális világ egyre nagyobb méreteket öltő népvándorlásának viharos tengerén. A Nyugat alkonyában sem fog velünk kesztyűs kézzel bánni – tudjuk ezt már Trianon óta. Az is kiálthatnánk tehát némi keserű iróniával: jó reggelt, Magyarország, jó reggelt, magyar értelmiség! De ehhez a kiáltáshoz ma is egy Ady Endre kellene. A magyar kultúra generációk százainak alkotása; megmaradni csak kultúránkkal, művészetünkkel sikerülhet – zárta szavait.

A Bella István-díjat ebben az esztendőben Simon Adri költő vehette át, akit Iancu Laura költő méltatott.

– Simon Adri lírája belülről indul, belülről tárulkozik fel egészen, és mindenestül megjelenik benne a világunk, jelenünk. Szerzőtársai az egyik legeredetibb, legsúlyosabb és legerősebb verseket író kortárs magyar költőnek tartják, méltán. A költészet nem szakma, hanem létállapot – vallja egy vele készült interjúban, és bár osztjuk véleményét – hozzá kell tennünk, büszkén –, mégis azt mondjuk: könnyű ilyet mondani annak, aki – kritikusait idézve – mértani pontossággal, formai bravúrral és virtuozitással alkotja verseit. Simon Adri költészete mögött tehetség és szakmai felkészültség együttese rejlik. A József Attila Tudományegyetem magyar nyelv és irodalomelmélet szakán szerzett tudása az olvasó nagy örömére a hazai szépirodalom legjelesebb alkotásairól készült értelmezéseiben, elemzéseiben és kritikáiban is tükröződik, hasznosul. Hangja nyugtalan és szenvedélyes, lírája apokaliptikus – fogalmazott Iancu Laura.

A Csuka Zoltán-díjat idén Habos László irodalmi szerkesztő vehette át, aki az érdi művészetért létrejött civil szervezet, a Poly-Art Alapítvány munkájához kapcsolódásával vált a település és vonzáskörzete irodalomszervező alakjává.

Az Irodalomkedvelők klubjának lelkes tagjaként ő maga is többkötetes szerző, író-költő.  Írásaival helyi és országos irodalmi pályázatokon szerzett elismeréseket. A negyedévente megjelenő Érdi IRKA című irodalmi-kulturális folyóirat, az Érdi Irka Zsebkönyvek, a Poly-Art füzetek és antológia szerkesztője. Az egyéni és gyűjteményes kötetek, prózát, verseket és képzőművészeti alkotásokat tartalmazó kiadványok nyomdai előkészítő feladatait magas színvonalon és anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi. Több éve dolgozik egy helyi irodalmi lexikon szerkesztésén, és a 2020-ban 25 éves Poly-Art Alapítvány jubileumi könyvének elkészítésén.

Az Érdi Művészeti Díjat Szigeti Eszter vehette át, aki az ETŰD konzervatórium klasszikus ének szakán végezte zenei tanulmányait. Azóta is a zene tölti ki az életét. A magyar operettek, sanzonok, kuplék és táncdalok világa az övé. Repertoárját gyermekműsorok is gazdagítják.

Irodalmi estek közreműködője, műsorvezetőként, felolvasóként, énekesként. A versek megzenésítése izgalmas kihívás számára. A városunkban élt író-költő Bíró András több versét öntötte dallamokba. Az idők során saját szerzeményei is születtek, és születnek folyamatosan. Varga Zoltán zongoraművész 2004-től nélkülözhetetlen alkotótársává vált, fellépéseiken számos alkalommal láthatták őket az érdiek.  2016-ban a Hungarikum Bizottság helyi értéktárának vezetősége elismerte Szigeti Eszter és Varga Zoltán munkásságát, művészeti tevékenységük Érdikum lett.

A kultúra napi ünnepségen köszönetet mondtak a rádió mikrofonja előtt írókat, képzőművészeket, zenészeket megszólaltató, az irodalmat népszerűsítő riportereknek, szerkesztőknek, akiket Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító köszöntött és mutatott be a közönségnek. Elsőként már elhunyt rádiós munkatársak életútját idézte fel – Antal István, Filippinyi Éva, Szabó Éva –, majd következtek a már nyugdíjas, illetve még aktív rádiósok: Albert Zsuzsa, Bicsák Eszter, Házi Hunor, Kövesdi Zsuzsa, Kulcsár Katalin, Liptai Katalin, Stifner Gábor, Völgyi Tóth Zsuzsa.

A Szepes Gyula Művelődési Központ ötödik alkalommal írta ki az „Így írok én” című irodalmi pályázatot diákok számára. A pályázat eredményhirdetésével zárult a kultúra napi ünnepség. A fődíjat a tizennégy éves Barta Georgina Kata 14 éves székesfehérvári diák nyerte. Az I. korcsoportban (7-10 éves) első helyezett lett Szauer Péter (Sárbogárd), második Bereczki Vivien (Páty), harmadik Szegfű Zalán (Tárnok).

A II. korcsoportban (11-14 éves) első lett Papp Csenge Borbála (Szabadhegy), második Magyar Eperke Hanna (Érd, Bolyai), harmadik Tóth Anna Gabriella (Debrecen).

A 14 éven felettiek III. korcsoportjában első lett Magyar Boglárka (Nyírpazony), második Szendrei Boglárka (Debrecen), harmadik Csápai Rita (Okoc, Szlovákia).

Délután az érdeklődők egy különleges előadást láthattak a Szepes Gyula Művelődési Központban: a Piszkosak című darabot, Scherer Péter rendezésében.