H. T-t a bíróság a Pest Megyei Főügyészség vádindítványára nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt halmazati büntetésül 20 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, 10 ezer forint vagyonelkobzásra, valamint 52 millió forint bűnügyi költség megfizetésére ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése kétharmadának letöltését követően bocsátható feltételes szabadlábra.
A tanács elnöke indoklásában kiemelte nem szerencsés, ha egy bírósági ítélet leképezi a vádat, mint ez ebben a büntetőügyben történt, mégis az eljárás során a bizonyítékok egyenkénti és összességében való mérlegelése alapján a bíróság, az ügyészség vádindítványával egyező megállapításra jutott.
A bíróság a döntését a gyanúsított 2016 júliusi részben beismerő vallomására, a vádlottnak a bűncselekmény elkövetését hónapokkal követő helyszíni kihallgatására, a tanúk beszámolóira és a szakértői bizonyítékok egyenkénti és összességében is zárt logikai láncot alkotó sorára alapozta. Ezeknek alapján megállapította, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt. A vádlott és családja adósságcsapdába került. H. T. élettársán keresztül ismerte meg az idős nyugdíjas pedagógus, méhészházaspárt, akik jónak mondható anyagi körülmények között éltek és akiktől pénzt akart kérni a vádlott, a családja anyagi problémáinak megoldására. H. T. 2015. október 30-án az anyagi haszonszerzés szándékával ment be a sértettek házába, majd amikor a sértettektől nem kapott pénzt, az elutasítás miatt indulatba jött és erőszakos magatartása következményeképpen 10-szer a női sértett és 4 alkalommal a férfi sértett fejére sújtott a diótörő kalapáccsal. A törvényszék az összes minősítő körülményt igazoltnak látta különösen a sérülések nagy számát, jellegét és intenzitását tekintve.
A bíróság logikátlannak és életszerűtlennek ítélte a vádlott azon állítását, miszerint a vádlottat kihallgatása során a nyomozóhatósággal való összejátszásra presszionálták volna, hogy haza mehet a családjához. A bíróság igyekezett a humánus ítélkezési szempontokat figyelembe venni, és ítéletében enyhítő körülményként értékelte a vádlott családi és egészségügyi állapotát, ennek ellenére ügyészi indítványra fenntartotta a vádlott letartóztatását a jogerős ítéletig.
Az ítélet ellen az ügyész a vádiratban indítványozott életfogytig tartó büntetés kiszabása miatt, a vádlott felmentésért, a védője felmentésért és enyhébb ítéletért jelentett be fellebbezést.
