2005. óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket. Ezen a napon minden népmesét szerető gyerek és felnőtt megkülönböztetett tisztelettel fordul mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Címkék: kultúra
Érd az egyetlen megyei jogú város, amelynek nincs színháza. Színházcsinálók vannak és közönség is biztosan lenne, hiszen húszezres városokban is akad elég érdeklődő. A nagy kérdés az, honnan lenne pénz a fenntartására ?
Október 10-től négy eseménnyel várja látogatóit a Magyar Földrajzi Múzeum, amely a Múzeumok Őszi Fesztiváljának részeként színes programokat szervezett.
Jóllehet Cook kapitány révén az európaiak csupán 1769-ben szereztek tudomást Ausztrália létezéséről, mégsem kellett sokat várni arra, hogy magyar ember lépjen az új kontinensre. Az "Ausztrália magyar szemmel" című, nemrégiben megjelent könyv - egyebek mellett ezt, - a magyarságnak e távoli földrésszel való kapcsolatát tárja az olvasó elé, hangzott el a kötet érdi bemutatóján a Magyar Földrajzi Múzeumban.
Nagy György falikárpitjait 1996-ban láthattuk a művelődési központban az augusztus 20-ai ünnepi program részeként. Akkor persze még a gobelinek készítője is ott lehetett a megnyitón, a mostani tárlatnyitón már csak fia, Nagy Péter emlékezhetett meg róla, a műveket Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe.
A Balaton tündérével és Helka hercegnővel találkozhattak tegnap az Érdligeti, a Marianum és a Diósdi Eötvös József Általános Iskola alsósai, ugyanis Nyulász Péter, a Helka-trilógia szerzője volt a vendége annak az író-olvasó találkozónak, amit szerdán a kora délutáni órákban rendeztek a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban.
Az emelt szintű magyar érettségire segítheti a végzős diákok felkészülését a Csuka Zoltán Városi Könyvtár november 21-én, szerdán induló, "Finomságok éretleneknek és érdeklődő éretteknek" című sorozata, amely várhatóan három előadásból áll majd. Az első alkalmon, november 21-én 17 órakor dr. Szentesi Zsolt, az Eszterházy Károly Egyetem tanára fog tippeket adni arról, hogyan lehet sikeresen ráhangolódni az írásbeli műelemzésekre.
Egy kevésbé ismert, de annál jelentősebb személy életét és munkásságát ismerhették meg azok, akik kedd este ellátogattak a Magyar Földrajzi Múzeum: Múzeumbarát Köri előadására. A XIX. században élt Petrás Ince János, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja volt, akire elsősorban a moldvai vagy csángó magyarokkal kapcsolatos tevékenysége miatt fontos emlékeznünk, hívta fel a figyelmet az előadó.
Kedden este tartotta a Szepes Gyula Művelődési központban az IRKA az idén "(I)GAZSÁG" címen kiírt vers- és prózaíró pályázatának eredményhirdetését. A díjazott és felolvasott művek - valószínűleg az alkotók tudtán nélkül - tanúságtételül szolgáltak Fábry Zoltán azon megállapításának, miszerint: "Csak a valónak igaz megragadásával válhat az író és művész szószólóvá, alakítóvá, teremtővé és változtatóvá. Író a valóságot csak az igazság megsértése nélkül közvetítheti."
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Parkvárosi Könyvtár, aminek lelkes munkatársa olyan nagyon szerette a meséket, és azon belül is a magyar népmeséket - annál jobban talán csak magukat a gyerekeket szerette - , hogy meghívta udvarába a mesék főhőseit, akik örömmel fogadták el az invitálást. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb mesehősök és kellékek gyűltek hát össze a birodalomban, de köztük is volt egy, ami olyan csodálatos volt, hogy a Napra lehetett nézni, de rá nem.
