A Bástya egyike azoknak a védett házaknak, ahol a pszichés problémákkal küzdő betegek támogatott lakhatásban élnek (azaz életvitelükben állandó segítséget kapnak). A fenntartó több érdi intézményt is működtet, onnan is több vendég érkezett szerda délután, így mintegy harmincan ünnepelték a karantén végét a kertben felállított asztalok mellett, és buliztak együtt a Tranzit zenekar örökzöldjeire. 

– Bográcsolásra készültünk, de mivel tartottunk az esőtől, inkább pizzát rendeltünk. Legközelebb a közös főzést is bevállaljuk – mondta tudósítónknak a Bástya házvezetője, Víg Ágnes.

Kisebb körben tervezték az ünnepséget, de elterjedt a híre, ráadásul meghívták a szomszédokat is, alkalmat teremtve arra, hogy megismerkedjenek a védett ház lakóival.

– Az itt élő pszichiátriai betegek a járványveszély ideje alatt nem hagyhatták el az intézményt, dolgozni nem tudtak, és a családtagjaikkal sem találkozhattak. Bár igyekeztünk több benti programot biztosítani nekik, nehezen bírták a karantént, a bizonytalanságot – mondta Ágnes. Kérdeztem arról is, hogy teremtették elő a buli költségeit. Mint megtudtam, a Tranzit jótékonyságból lépett fel, és a pizzákat is jelentős árkedvezménnyel kapták. 

Most, hogy a betegek már elhagyhatják a házat, több közösségi, külsős alkalmat is szeretnének szervezni, például kirándulásokat a Velencei-tóra, a Duna-partra, a Földrajzi Múzeumba, elmennek együtt fagyizni, szórakozni egy-egy kora délután. Ez is nagyon hiányzik már a betegeknek, de ami többeknek még jobban, az az állandó elfoglaltság. „Mikor tudunk újra dolgozni?” – kérdezte hozzám fordulva az egyik lakó. Válasz azonban erre a kérdésre még nincs: az a cég, amely a pszichés betegeket napi négy órában foglalkoztatja, még nem nyitotta meg a kapuit, pedig számukra ez a lehetőség kiemelkedően fontos a mentális jóllétükhöz. Persze, a karanténbúcsúztatón sem szomorkodott senki: a délutáni hőségben többen is táncra perdültek a kert füvén.