Az ellenzéki pártok időbeli korlátozással támogatták volna a törvény bevezetését, de az erre irányuló módosításokat a Fidesz-KDNP elvetette, és 2/3-dal megszavazta azt a veszélyhelyzet végéig. Arról, hogy az mikor van, arról az Országgyűlés dönthet.

• A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzetben is folyamatosan működik, de az elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület ügyrendjétől.
• Helyi vagy nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása csak a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.
• A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.
• Kiegészül a büntető törvénykönyv a járványügyi védekezés akadályozásával és a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással.
  Eszerint aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
  Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.