Sok rosszat el lehet mondani Érdről, de azt nem, hogy unalmas város lenne. Itt mindig történik valami. Most például a Festal étterem tőszomszédságában kis híján két évtizede éktelenkedő betontorzó borzolja a környék lakóinak idegeit.
A borzolásban segít a Fidesz-KDNP apraja-nagyja, T. Mészáros Andrással az élen jóideje azzal riogatják a népet, hogy a jelenlegi városvezetés 700 lakásos „lakótelep” létrejötténél bábáskodik.
Természetesen semmi ilyesmiről nincs szó. Épp ellenkezőleg. Nemhogy 700, de még 70 lakásos társasház sem lesz a jelenlegi betontömbből, amikor egyszer majd végre befejezik.
Nézzük egy kicsit közelebbről.
A téma azért került megint reflektorfénybe, mert az önkormányzat településrendezési szerződést köt a Festal-tömb néven elhíresült, a Bikavér, Bulcsú, Dezső utca által határolt telek befektetőjével. A szerződéstervezet április 27-én került a közgyűlés elé.
Csőzik László polgármester hangsúlyozta, bár a városrészre vonatkozó jelenlegi építési szabályok szerint a beruházó akár 70 lakást is építhetne, a megállapodás − és az önkormányzat kérése − értelmében azonban maximum 40 lakás épül a tavacska melletti területen, ha a most megkezdődött társadalmi egyeztetés pozitívan végződik.
Hab a tortán, hogy a tulajdonos rendbeteszi a régi strand környékét és megnyitja a tavat az érdiek számára. Vállalja, hogy 65 millió forintot biztosít a környező utcák (Demeter, Dávid, Bikavér, Bulcsú és Dezső) aszfaltozására. Kicsinosítja a Festal étterem előtti kis fűzfás terecskét, sőt járda is épül majd, aminek költségét szintén a vállalkozó fedezi, a városnak nem kerül pénzébe. Ráadásul a beruházó a város tulajdonába bocsát egy ingatlant, ami közösségi házként működik majd.
Szóval tisztázzuk még egyszer, a településrendezési szerződés megkötésére a befektetőt semmi és senki nem kötelezte, sőt a jelenlegi HÉSZ értelmében akár 70 lakást is kialakíthatna a területen. Hétszázat − amivel a Fidesz-KDNP riogatta az érdieket − azonban semmiképp.
„A jelenlegi városvezetés azon dolgozik, hogy a gomba módra szaporodó, hatalmas építkezéseknek gátat szabjon, hiszen a városra már most ki lehet tenni a MEGTELT táblát. Nem így a városi ellenzék, amely most a Festal-beruházással kapcsolatban kelti a pánikot” – írta közösségi oldalán a polgármester.
Jó tudni, hogy bár az eredeti, 2005-ös szándék az volt, hogy az épület majdan hotelként működjön, jelenleg nincs ilyen befektetői akarat, tehát nem kell tartani állandó sürgés-forgástól, nagyobb átmenő forgalomtól a területen. A Festal környéke megmaradhat nyugodt lakóövezetnek.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, mit tett az előző városvezetés 2005 óta a Festal-objektum ügyében. László Ferenc, a Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője az ÉrdMostnak elmondta, az elmúlt hónapokban átnézték az irattár erre vonatkozó anyagait, amikből kiderült, az önkormányzat többször tartott helyszíni szemlét a telken 2009 után. Minden alkalommal megállapította, hogy az építkezés leállt. 2009 és 2017 között az önkormányzat többször is meghosszabbította az építési engedélyt, a legutolsó esetben felmerül a gyanú, hogy szabálytalanul:
„Érthetetlen, hogy a 2011.05.17-én lejárt engedélyt a hatóság miért kezelte 2016-ban még folyamatban lévő építési tevékenységnek, hiszen a 2005-ben elkezdett tevékenység ekkor már semmiképpen sem lehetett jogszerű új építési engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül”.
A jelenlegi városvezetés végre a tettek mezejére lépett. Az önkormányzat szakemberei az előző hónapokban megvizsgálták, milyen lehetőségek állnak a város rendelkezésére a betontorzó jövőjét illetően.
Nézzük végig pontokba szedve:
1. A megvásárlás nem jöhet szóba, hiszen a városnak nincsenek szabad forrásai e célra, de ha lennének is, a tulajdonos nem akarja eladni a telkét.
2. A kisajátítás sem lenne megoldás (ezzel a lépéssel csak nagyon indokolt okból, közcél érdekében élhet az önkormányzat), viszont hosszú pereskedéshez vezetne, ami valószínűleg a tulajdonos győzelmével végződne.
3. A telek visszaminősítése sem lenne járható út, a befektető nagy összegű kártalanítást követelhetne. (Lásd a Műszerautomatika-ügyet: a cég egy évtizede követelt kártalanítást azért, mert a T. Mészáros András vezette önkormányzat a korábbi megállapodás ellenére átsorolta az építkezésre szánt területet, így a Műszerautomatika nem valósíthatta meg a tervezett beruházását.)
4. A polgármester nem rendelheti el a már meglévő betontorzó elbontását sem, ezt a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé. Azt viszont igen, hogy az építtető a helyszínen egy hetvenlakásos társasházat húzzon fel. Így egyetlen megoldás marad, a megegyezés és az észszerű kompromisszum.
Pontosan ezt szolgálja a településrendezési szerződés, amit (tíz igen, hat nem, egy tartózkodás mellett) elfogadott a közgyűlési többség, tehát kezdetét veheti a településrendezési eszközök módosítására irányuló eljárás.
Fontos, hogy ez csak az adott telket érinti, nem pedig az egész városrészt. Az eljárás keretében kikérik majd a lakosság véleményét, ezt követően kerül ismét az ügy a közgyűlés elé.
