Az elmúlt években sok pozitív hatás érte Budapest agglomerációjának ingatlanpiacát. Ilyen volt többek között a többféle támogatásból összeálló családtámogatási rendszer, mely a fiatal családok kiköltözését segítette. Nagyon sokan egy kisebb budapesti lakás eladásával, hitellel, vissza nem térítendő támogatás segítségével kertes házhoz jutottak az agglomerációban.

Az elmúlt években ráadásul a Covidnak is volt egy olyan hatása, hogy nagyon sokan vágytak a zöldbe. Ez a vágy persze korábban is jelen volt, csak a járvány adott egy lökést, ami nagyon felpörgette az agglomeráció ingatlanpiacának forgalmát – magyarázta Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezetője.

Most viszont megjelent egy általános bizonytalanság, gazdasági nehézségek, és ami az agglomerációs ingatlanpiacot kiemelten érinti: a magas üzemanyagár. A költségek, a rezsi növekedése jelentősen visszafogja az agglomerációs települések ingatlanai iránti keresletet.

Eközben az újépítésű ingatlanok piacára az jellemző, hogy árban követi az építőanyagok drágulását.  Ahol viszont nem fogunk a közeljövőben növekvő árakkal találkozni, azok a korszerűtlen, felújítandó ingatlanok. A probléma itt az, hogy a tulajdonosuk nem feltétlenül vette figyelembe a bekövetkező változásokat, vagyis nem vette tudomásul, hogy kénytelen lesz nyomott áron értékesíteni ingatlanát, ha valóban el akarja adni.

Szeptembertől mindenki, akit érint az emelkedő energiaár, magasabb összegű rezsiszámlákkal fog találkozni. Sokan ugyan már a bejelentést követően átszámolták a várható rezsiösszegeket, azonban nem feltétlenül hitték el a kalkulációjuk eredményét, illetve akadnak, akik reménykednek a csodában. Például a korábbi bejelentés korrekciójában. Mindenesetre ettől a hónaptól a rezsi változása sokak számára már ténnyé válik, ami egyrészt eladási hullámot generál, másrészt a jövő évben felújítási hullám várható a hatására – vélekedett a szakértő.

Balla Ákos egyébként úgy látja, a jövőben csak akkor lehet kedvező változásokra számítani az agglomerációs ingatlanpiac tekintetében, ha olyan kormányzati döntések születnek, melyek az előbb felsorolt hatásokat ellensúlyozzák.

Mivel a családtámogatások megmaradtak, így elsősorban a „zöldhitel” újragondolása, újjáélesztése lenne indokolt. Annál is inkább, mivel a zöldhitel azt a célt szolgálta, hogy modern, energiahatékony otthonok épüljenek. Ez pedig hasznosabb cél, mint felújítási támogatásból újraburkolni a fürdőszobát, esetleg kicserélni a konyhapultot, vagy beállítani egy jakuzzit a teraszra.

Amennyiben a támogatási rendszer kifejezetten az energiahatékonyságot célozná, vagy akár egy nagyon kedvező hitellehetőségnek a feltétele lenne egy komolyabb energiahatékonysági javulás, az ismét megmozgathatná az agglomerációs ingatlanpiacot. Ez a gyakorlatban egy olyan építésre és energetikai korszerűsítésre felhasználható zöldhitelt jelentene, melynek kamata a jelenlegi 10 százalék feletti kamatszint alatt maradna a támogatás révén, tehát valahol 5-7 százalék környékén alakulna.

Egy ilyen energetikai célú, támogatott hitelkonstrukciót egyébként nemrég Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is felvázolt egy kormányinfón, így számítani lehet arra, hogy ez valamilyen formában megvalósul – vélekedett Balla Ákos, aki szerint ez lehetne a jó irány ahhoz, hogy az agglomerációs ingatlanpiacra visszatérjen a korábban megtapasztalt lendület.