Ha Ön lenne a köztársasági elnök, milyen tanácsot adna a kormánynak az ukrajnai háborúval kapcsolatban?

Azt mondanám, hogy fejezzék be a kettős beszédet, és egyértelműen jelentsék ki, hogy ennek a háborúnak nem lehet jó kimenetele, azonnal be kell fejezni, és nyilvánítsák ki, hogy Magyarország azon nemzetek közé tartozik, amelyek egyértelműen kiállnak Ukrajna szuverenitása és békéje mellett. Ami tőlünk telik, azt meg fogjuk tenni, a béke szigete akarunk maradni, ami rendben is van, hozzánk bárki jöhet, meg fogjuk védeni, és humanitárius segítséget nyújtunk ebben a konfliktusban, mint a világ bármelyik konfliktusában.

Lelkészként eredendően pacifista?

Eredendően igen, de nem teljesen. Mindenkinek meg kell adni azt a jogot, hogy megvédhesse önmagát. Ez egy nagyon gonoszul átpolitizált helyzet, hiszen nem arról van szó, hogy Magyarország pacifista, hanem hogy nem akar Putyinnak kellemetlenséget okozni. Nincs olyan indok, amire támaszkodva egy nagyobb hatalom kijelentheti, hogy egy független, szuverén államnak kötelessége betagozódnia őalá. Magyarország sem tűrné ezt el, ha esetleg ezt el kellene szenvednie. Szégyelljük magunkat, hogy nem támogatjuk – akár elvi síkon is – Ukrajnának azt a jogát, hogy megvédje önmagát.

A kormány legfőbb érve az Oroszország elleni szankciók további kiterjesztése ellen az, hogy ellehetetlenítené a rezsicsökkentést. Mit gondol, hogyan lehetne elejét venni annak, hogy ne a nehéz anyagi helyzetben élők legyenek a válság vesztesei?

A rezsicsökkentés eleve szemfényvesztés. Az embereket abba a helyzetbe kell hozni, hogy legalább elemi szinten meg tudjanak élni. Van ebben az országban annyi pénz, hogyha a törvényeket alkotók ezt nem lopnák el, akkor nem kellene itt tartanunk. Sok ezer milliárd tűnt el a magyar kasszából, veszítette el a közpénz jellegét, ami tűrhetetlen, és közönséges bűnügyi probléma. Nem kellene embereknek húszon-, ötvenezer forintból tengődniük, ha az uniós támogatásokat arra fordítanák, amire kaptuk.

Sokan tanácstalanok ma Magyarországon, melyik pártra adják a voksukat, és esetleg el se mennek választani. Mit mondana a bizonytalankodóknak, miért érdemes elmenniük szavazni?

Két párttömörülés van hazánkban. Aki nem a hat párt szövetségére szavaz, hanem valamelyik sosem hallott kis pártra, az a kormányra szavaz, amely két pártból áll: egyik a Fidesz, a másik a KDNP, amely nem mérhetően kicsi, ha egyedül indul, még az egy százalékot sem éri el. Szemfényvesztés, hogy ez egy pártszövetség, csak szükség van a KDNP nevére. Én vallásos emberként, lelkipásztorként külön sajnálom, hogy bele van keverve a keresztény szó. Annak, ami itt történik, semmi köze nincs a kereszténységhez, hiszen azokat az elveket, igéket, amelyek nagyon fontosak a Bibliában: a szegények, a menekültek szeretete, az igaz beszéd, hogy ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot, ne lopj, egyenként sértik meg. A plakátok alapján tisztán látszik: a kormány igazi választási mondanivalója az, hogy Gyurcsány Ferenc ne jöjjön vissza. Egy értelmesen gondolkodó ember tudja: nem is a Gyurcsány-kormány volt az utolsó előtti kormány. Váltani kellene. És akiknek ennyi a mondanivalójuk, azok vonuljanak félre, és számoljanak el azzal, mit csináltak ebben az országban az elmúlt 12 év alatt. Ez egyébként is időszerű lenne. Igazat adok azoknak, akik azt szorgalmazzák, hogy legfeljebb 2-3 cikluson át lehessen bárki kormányon. Hadd váltsunk! Adjunk esélyt arra, hogy valaki más próbálja meg! Ha végre, harminc év után eljutottunk odáig, hogy ideológiailag egymástól elég messze eső pártok hajlandók voltak koalíciót kötni (a Jobbiktól a szocialistákig), az olyan érték, olyan eredmény, ami reményt ad arra, hogy a jövőben össze lehet fogni a jó dolgok érdekében.

Nincs megbántva a köztársasági elnöki huzavona miatt?

Á, dehogy! Az viszont tanulságos, hogy állítólag öt párt engem javasolt volna, ám a Jobbik ingadozott, és azzal érveltek, hogy én többször bíráltam őket. Én azt a Jobbikot bíráltam, amelyik zsidózott, cigányozott, és ezekben az alapvető kérdésekben nem fogalmazott tisztességesen és egyértelműen. Ha ők emiatt meg vannak sértve, akkor nem változtak meg a szívük mélyén igazán.

Érdre Bősz Anett meghívására érkezett. Hogyan látja az ellenzék jelöltjének esélyeit?

Bízom abban, hogy megnyerő emberként, tisztességes asszonyként képes sugározni azt az erőt, amiről az előbb beszéltünk, azaz ha hat párt bizalmát elnyerte, akkor ő már bizonyított, és nemcsak jelöltként, hanem országgyűlési képviselőként is. Szorgalmasan fog dolgozni Érdért. Hadd kanyarodjak vissza a háborúra. Még 1992- ben Moszkvában jártam egy értekezleten, országgyűlési képviselőként. Akkor bontakozott ki a délszláv háború. Én is felszólaltam. Minden ország nagy delegációval érkezett, voltunk vagy két-háromszázan. Kértem politikustársaimat, nézzenek körül, egyetlen nő sem volt a teremben. Feltettem a kérdést: mi lenne, ha mi most összecsomagolnánk, hazamennénk, és mindenki elküldené a feleségét, a szerelmét, hogy beszéljék meg a nők, le akarják-e lövetni egymás fiát, férjét? Akarnak-e temetni, gyászolni, eltakarítani a romokat? Nem volt-e elég, ami eddig volt? Mindenki megrendült – odajöttek, ölelgettek –, aztán folytatták egymás gyilkolászását. És most visszatérve a jelenre: ezt a történetet azért mondtam el, mert végtelenül örülök, hogy annyi derék, bátor, jó fellépésű, önmagát, az ügyet megvédeni tudó nő kerül a közéletbe. El kellene érni, hogy a képviselők legalább fele nő legyen. Nem azon az alapon, hogyha ketten vetélkednek, akkor mindenképp a nő győzzön, de ha döntetlenre áll a dolog, hajoljunk inkább a nők felé, mert sok minden más mellett a közügyek elintézése, megközelítése, a költségvetés összeállítása, megszavazása, felügyelete nagyon jó helyen lenne a nők kezében. Érden Bősz Anett indul, ahol én élek, ott Szabó Tímea, Budakeszin Szél Bernadett. És rengeteg rátermett polgármesternő van Magyarországon. Ide számítom azt is, hogy – bár ez nem ugyanaz a helyzet – most először a köztársasági elnök is nő. Hogy valaki nőként, anyaként, az élet iránt egyedien más módon elkötelezett emberként közeledik a közéleti témához, az nagyon jó. Mert mi, bolond férfiak, halálig menően vagyunk képesek harcolni hülyeségekért, ők pedig megegyeznek. Van egy mondat a Bibliában: „A seregek fejedelmei futnak, futnak, a zsákmányt a háziasszony osztja el.” Kívánom, hogy ennek az országnak a lábra-, talpraállításából a nők, anyák, háziasszonyok kivehessék a részüket.

Forrás: Érdi Újság, szerző: Ádám K. – Mihalicz Cs., fotó: Balogh Alex