„Amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg az ezzel kapcsolatos kormánydöntés, addig ez csak terv” – hangsúlyozta Laklóth Aladár, a Szőcs Géza Magyar Történelmi Színház művészeti vezetője, akitől megtudtuk azt is: a tervek készen állnak, a hely megvan, az előkészületek megtörténtek, ha zöld utat kap a projekt, kiírhatják a közbeszerzést, és megkezdhetik a megvalósítást is.

„Szeretnénk létrehozni egy fiatal, állandó társulatot, aminek a Magyar Történelmi Színház lesz az állandó munkahelye. Zömmel történelmi darabokat szeretnénk bemutatni – úgy érezzük, ebben van némi restanciája a hazai előadó művészetnek –, elsősorban a magyar történelmi előadásokra fókuszálva. Mivel az európai történelem is izgalmas, úgy tervezzük, néha ki-kitekintünk majd. Pályázat útján szeretnénk a jövőben megszólítani a fiatal szerzőket, hogy írjanak új darabokat, és a legjobbakat bemutatjuk. Ami a jelent illeti, szorosan együttműködünk különböző formációkkal, és koprodukciós előadásokat hoztunk, illetve hozunk létre addig is, amíg zöld utat nem kapunk” – mondta Laklóth Aladár.

A bemutatókat jelenleg egy sátorban tartják, és közben felmérik az igényeket, mire jönnek szívesebben az emberek: egész napos családi programokra vagy csak magára az előadásra. Azt is nézik, hány férőhellyel érdemes tervezni; Laklóth Aladár véleménye szerint 1200 néző befogadására alkalmas nézőtérnél nagyobbra nincs szükség. „Helyzetünket könnyebbé teszi, hogy az épület multifunkciós lenne, nemcsak színház céljaira szolgálna, hanem nemzetközi lovasversenyeket is lehetne benne tartani” – hangsúlyozta a művészeti vezető, kiemelve: nem lovas színházat terveznek, de ha a darab indokolja, megjelenhetnek a színpadon a lovak is, hiszen „a hét vezér, a huszárok nem kerékpáron közlekedtek annak idején”.

Kérdésünkre, hogy az érdiek autó nélkül hogy tudják majd megközelíteni a színházat, úgy felelt: ez már az önkormányzat hatáskörébe tartozik.

Gregus László, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke évek óta elkötelezett híve annak, hogy Érden színház épüljön, mégsem érzi úgy, hogy a város gazdagodna a történelmi színházzal. „Ez egy magánbefektetés, amibe ömlenek a milliárdok. Igaz, közigazgatási szempontból Érden van, de ez nem ugyanaz, mint a székesfehérvári Vörösmarty vagy a kaposvári Csiky Gergely Színház” – jegyezte meg Gregus László, aki nem adja fel azt az álmát, hogy legyen egy saját színháza Érdnek, amit a város, ha fenn nem is tud tartani, de támogathat.

„Tudom, sokan mondják, hogy felesleges egy érdi színház, amikor elérhető közelségben vannak a fővárosi létesítmények. Ugyanakkor az itt élőknek szükségük van arra, hogy legyenek saját kulturális intézményeik, hogy legyen identitásuk. Gondoljunk csak Budaörsre: ők is közel vannak Budapesthez, még közelebb is, mint Érd, mégis van színházuk, ami telt házzal működik. Ha lenne Érdnek egy kőszínháza, több társulat is szívesen hozna ide darabokat, eddig is kaptunk megkereséseket” – jegyezte meg Gregus László, aki folyamatosan keresi a megoldást arra, hogy ez a régi álma megvalósulhasson.