Lengyel Péter frakcióvezetőt kérdeztük arról, hogyan jutott el idáig az ügy.
Honnan volt Bács István volt alpolgármesternek 71,5 millió forintja, hogy kölcsön adjon saját, egyszemélyes cégének, és ezt miért nem írta bele nyilvános vagyonnyilatkozatába? – tette fel a kérdést Tetlák Örs, a Szövetség Érdért frakció önkormányzati képviselője még tavaly nyáron, majd kezdeményezett eljárást a fideszes politikus ellen.
„Az eljárás közel fél évig húzódott, a közgyűlés illetékes, Asztalos Éva vezette bizottsága Tetlák júliusi indítványát októberben kezdte vizsgálni. Már azt sem értettük, hogy miért kellett ennyit halogatni az ügyet, de a frakciónk örült annak, hogy végre szembesítik Bácsot azzal, hogy nem teljesítette törvényes kötelezettségét” – beszélt a mostani fejlemény előzményeiről Lengyel Péter. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság első körben azt állapította meg, hogy Bács István vagyonnyilatkozata valótlan.
A képviselőcsoport vezetője elmondta, nem ez volt az első eset, hogy Bács nem adott valós képet vagyoni helyzetéről, holott közszereplőként, az adófizetők pénzéből díjazásban részesülő politikusként kötelessége lenne. 2019-re vonatkozó nyilatkozatába nem írta bele, hogy a lakását bérbe vette az önkormányzat egyik cége és ebből milliós bevétele származott. A tavaly őszi vizsgálat során pedig javította 2020-as nyilatkozatát, de abba továbbra sem a kölcsön teljes, 71,5 milliós összegét írta be.
Mindezért a Szövetség Érdért frakciója pénteken a rendkívüli közgyűlés elé akarta vinni az ügyet, hogy az érdiek által választott képviselők összeférhetetlenségi eljárás keretében döntsenek arról, elfogadható-e Bács István magatartása, és szavazzanak arról, maradhat-e ezek után képviselő a fideszes politikus. A döntést az Asztalos vezette bizottság indítványa alapján lehetett volna meghozni, amely múlt hétfőn nem támogatta Bács mandátumának megszüntetését.
Erről Asztalos Éva a Facebook-oldalán azt közölte: „A jogszabály az jogszabály. A Jogi Bizottság dolga pontosan az, hogy a jogszerűséget fentartsa. Az előterjesztés arról szólt, hogy az összeférhetetlenség megállapításának törvényi feltételei nem állnak fenn. Ezt az előterjesztést visszavontam, mert a törvény alapján a bizottság ilyen tartalmú döntéséről a Közgyűlésnek nem kell határoznia. A Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak a jogszabályok alapján kell eljárnia, és nem dolga politikai döntések meghozatala! A képviselői eskünk is ezt kívánja meg. A bizottság 5 igen és 1 nem szavazattal úgy döntött, hogy nem áll fen az összeférhetetlenség! A bizottság álláspontja egyértelmű volt.” Csakhogy a frakció jogászokat is bevonva a múlt héten átvizsgálta a vonatkozó törvényeket és arra jutott: a választott képviselők mondhatják ki a végső szót, nem pedig a bizottság, ahol a külsős tagok nem választottak, hanem delegáltak. Azaz, a képviselők döntési jogát nem lehet elvonni, ők akár felül is írhatják a bizottság álláspontját.
„Nem sokkal a péntek esti közgyűlés előtt Asztalos Éva meglepetésszerűen visszavonta a bizottság indítványát, így nem volt mit módosítani, nem volt miről szavazni, sms-ben kellett az utolsó percben lefújni a közgyűlést. Frakcióink nagy többsége úgy látja, ezt nem tehette volna önhatalmúan meg, a visszavonásról meg kellett volna kérdeznie a bizottságot, ráadásul elvette a közgyűléstől a lehetőséget, hogy egy ilyen fajsúlyú ügyben maga dönthessen. Mindezt úgy, hogy közben lejárt az összeférhetetlenségi eljárás határideje. A július óta tartó ügy furcsa fordulatait látva nem tudok másra gondolni, mint hogy Asztalos Éva a hazugságon kapott, a 2019 előtti időszakban zavaros, kartellgyanús, a várost megkárosító botrányokhoz köthető fideszes Bács Istvánt védi. Ha nem így lenne, nem tekerte volna ki a döntés jogát a választott képviselők (köztük a Fidesz képviselőinek!) kezéből. Ezért elvesztette a bizalmunkat, hétfőn szavazunk arról, maradjon-e a sorainkban” – mondta lapunknak Lengyel Péter. A Szövetség Érdért frakció január 17-én, 19 órára összehívott rendkívüli frakcióülésen dönt Asztalos Éva kizárásáról.
Tetlák Örs alpolgármester egyébként rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a vagyonnyilatkozat ügyében, amelyről itt írtunk korábban.
