Mint megírtuk, az elmúlt egy évben a földgáz ára öt-hatszorosára, a villanyáramé pedig ötszörösére nőtt. A lakosság ugyan 35-38 forintot fizet az áram kilowattórájáért, de ebből az áram díja 12 forint, a többi a rendszerhasználati díj és az általános forgalmi adó, míg a piacon a nettó áramár 35-40 forint között mozog.

Az elmúlt évek gyakorlata alapján

a „rezsicsökkentés” csak a lakosságra vonatkozik, az ipari fogyasztók újabb és újabb tételekkel szembesülnek, a vállalatok energiaszámlája pedig megduplázódott, ami természetesen a fogyasztói árban is megjelenik.

Az önkormányzatok pedig azzal szembesülnek, hogy az év végén lejáró áramvásárlási szerződések után a következő évre kiírt közbeszerzéseiket fedezethiány miatt kénytelenek visszavonni.

Az ügyben megkérdeztük az érdi önkormányzatot, amely azt írta, nagy mértékben fogja sújtani az önkormányzatot, intézményeit és társaságait az áram és a gáz árának jelentős emelkedése.

Mivel a törvényi szabályozás szerint nemcsak a lakosság, hanem a helyi önkormányzatok és közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik is jogosultak arra, hogy a rezsicsökkentett árszabás szerint vásároljanak áramot és gázt, az érdi önkormányzat egyes egységei (például a Polgármesteri Hivatal) már most eszerint szerzik be.

Más feladatok ellátásához – például a közvilágítás esetében – piaci árakon lett beszerezve az áram. Ugyanakkor vannak olyan, az érdi önkormányzathoz tartozó társaságok, amely a nem piaci árú, azaz rezsicsökkentett egyetemes szolgáltatást a törvényi előírások miatt nem vehetik igénybe, például azért, mert nem csak közfeladatot látnak el, illetve cégként nem jogosultak rá (többek között az Érdi Sport Kft.).

Csak az érdi közvilágításnál – előzetes becslések szerint – 173 százalékos lehet az áram piaci árának emelkedése. Az Érdi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője, Zsirkai László lapunkkal azt közölte, cégként a társáság nem számít közfeladatot ellátó intézménynek, ezért csak a piacról tud áramot, gázt vásárolni. A Kft.-nél a gáz tekintetében a vártható emelkedés hozzávetőlegesen 2-2,5-szerese lesz a jelenlegi áraknak. Az áramra vonatkozó áremelkedésekről egyelőre nincsenek információik.

Szintén piaci alapon szerzi be az energiát három Szivárvány-tagóvoda tekintettel arra, hogy korábban így vásárolni olcsóbb volt, mint a rezsicsökkentett áron beszerezni, ezért a vezetőség ezt a megoldást preferálta.

A piaci árak elszabadulása nincs tekintettel arra, hogy egy város ellenzéki vagy kormánypárti vezetés alatt áll.

Okkal kérte a múlt héten Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András a kormányt, hogy „legalább átmenetileg tegye lehetővé az önkormányzatok tulajdonában lévő közszolgáltató cégek számára is azt, hogy amennyiben nem tudják másként megoldani, úgy az egyetemes szolgáltatás keretében (tehát rögzített keretek és árak szerint) kaphassák meg a működésükhöz szükséges áramot és gázt”. Nemrég derült ki egyébként az is, hogy több fideszes önkormányzatnak le kellett fújnia az áramvásárlási közbeszerzését, mert olyan árajánlatot kaptak a piacról, amit képtelenek kigazdálkodni.

Az érdi önkormányzat fenntartásába tartozó Szivárvány-tagóvodák közül kettő, a Kincses-tagóvodák mindegyike az áramot és gázt is egyetemes szolgáltatás keretében szerzi be, ahogy a Magyar Földrajzi Múzeum is, azaz kevésbé érintik őket most az áremelkedés, mintha a piacról vásárolnának.

De még az egyetemes szolgáltatási árak esetében is legalább 30-40 százalékos drágulásra lehet számítani a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége számításai szerint. Ez szinte az összes intézménynél jelentős tétel lesz, a Múzeumnak bruttó 2,5 millió forintos áramszámlája volt 2020-ban.

A Szociális Gondozó Központ – amely az intézményei számára egyetemes szolgáltatás keretében szerzi be az áramot – áramszámlája már most is tetemes. Az újonnan épült, illetve felújított Topoly utcai épületegyüttesben ma még csak egy szintet használnak napi 24 órában, de így is 4,8 millió forint volt az áramszámlájuk az egyik nyári hónapban, ráadásul télen árammal fűtenek. Lapunk áremelkedésre vonatkozó kérdésére információ hiányában pontos értékeket nem tudtak mondani, de becslésük szerint kétszeres emelkedésre lehet számítani.

Ez különösen brutálisan érinti az érdi önkormányzatot akkor, amikor a kormány folyamatosan óriási pénzösszegeket von el a várostól. Idén a kis és középvállalkozások iparűzési adójának megfelezése miatt az érdi önkormányzat 1,25 milliárd forinttól esett el, amiből 777 milliót kompenzált a kormány, de közben nem biztosította azt a plusz 700 milliós működési támogatást, amit korábban rendszeresen megkapott a város. Ráadásul – mivel „gazdagnak” minősítette Érdet – 231 millió forint szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezte a települést, továbbá elvonta a gépjárműadót, a reklámadót, ami két év alatt 650 milliós kiesést okozott.

A kormány tervei szerint 2022-ben is megfelezik a kis és középvállalkozók iparűzési adóját, így számításaink szerint csak az adóelőlegtörlés tekintetében 726 milliós mínusz jelentkezik jövőre. Mindezt megfejeli majd az energiahordozók árának emelkedése és a további infláció, ami csődközelbe juttathatja az önkormányzatot, amennyiben a központi kormányzat nem kompenzálja Érd bevételeinek kiesését és a kiadások megugrását.