A Kürti Lívia geográfus, tanársegéd, Dr. Lakatos László egyetemi docens, agrometeorológus, Prof. dr. Mika János, egyetemi tanár, meteorológus és Dr. Patkós Csaba, egyetemi docens és geográfus által készített 85 oldalas dokumentumból kiderül többek között, milyen stratégiai kapcsolódási pontok vannak a nemzeti stratégiai dokumentummal, illetve a megyei fejlesztési stratégiával, elemzik és értékelik a klímavédelmi helyzetet, klímavédelmi jövőképet, stratégiai célrendszert és intézkedéseket fogalmaznak meg, illetve részletezik a megvalósítás pénzügyi és intézményi feltételeit és eszközeit is.

Mint a dokumentumban olvasható, a klímaváltozás korunk legfontosabb globális kihívása, amelyben az önkormányzatok szerepe is megkérdőjelezhetetlen. Szükséges foglalkozni a társadalom tájékoztatásával, szemléletformálásával, a települések, intézmények, szervezetek és a lakosság felkészülésével, felelősségvállalásával az egészség védelme és a természeti vagy anyagi károk megelőzése, mérséklése érdekében.

A stratégia jövőalkotó részében Érd jövőképét három időbeli dimenzióban, rövid- közép- és hosszútávon fogalmazták meg, melyek egymásra épülnek. Olyan elképzeléseket tartalmaz, mint a mitigáció (energiahatékonyság és megújuló energiák, nyelő felületek), az adaptáció és a szemléletformálás. A város gazdaságfejlesztési elképzeléseit fenntarthatósági szempontokkal gazdagítva megfogalmazásra került egy helyi zöld klaszter létrehozásának szükségessége is.

A stratégiában szerepel egy monitor rendszer, melynek köszönhetően a városvezetés időről időre konkrét eredményeket kap például a levegő minőségéről, ez alapján több koncepciót is felül tud vizsgálni. Egy ilyen rendszer kiépítése már jelenleg is zajlik, hiszen több óvodában már felszerelték a légszennyezettségmérőket, ezeknek köszönhetően pedig a városlakók is tudni fogják, Érd bizonyos pontjain milyen minőségű a levegő.

A dokumentum készítői a célkitűzések megfogalmazásakor igyekeztek igazodni a Pest megyei Klímastratégia célrendszeréhez is. Megállapították, hogy Érden az infrastruktúrában bekövetkező káresemények (viharkárok, az utak felfagyása) és a levegőminőség jelentik a legfőbb kihívást, illetve az allergén növények és állatok, valamint kisebb mértékben a hőhullámok is megjelennek a jövő várható kihívásai között.