Dr. Szakács Ferenc emlékeztet, Semmelweis Ignác születésnapja, július 1. az egészségügy ünnepnapja hazánkban, tíz éve pedig már munkaszüneti nap az egészségügyben dolgozóknak.
Az orvos-igazgató felteszi a kérdést, mit is ünneplünk ekkor, egy magyar orvos emlékét munkásságát? Úgy véli, részben igen, de ezúttal főleg magukat, az egészségügyben dolgozókat. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly és idén sem tudták megünnepelni ezt a jeles napot a pandémia miatt.
„Pedig nagyon jó lett volna! Megérdemeltük volna, megérdemeljük. Minden évben, de most különösen. Egy olyan világjárvány közepén vagyunk, aminek nem látjuk a végét. Csak azt látjuk, hogy az egészségügyiek testükkel-lelkükkel azon voltak, hogy a fertőzöttek meggyógyuljanak, túléljék a fertőzést” – húzta alá, hozzátéve a tavaly tavaszi első hullám alatt este nyolckor világszerte tapsoltak az emberek az egészségügyben dolgozóknak, hogy kifejezzék hálájukat, elismerésüket az emberfeletti munkáért.
„Mi tagadás, jól esett. Bár nemcsak a laikusok, de mi magunk, nővérek, orvosok is, főleg csak a tévéből láttuk, milyen körülmények között dolgoznak kollégáink. Többségünk ebben nem vett részt, és mi magunk is elismeréssel beszéltünk azokról, akik szkafanderbe beöltözve töltik a napokat az intenzíven, olyan betegekkel, akiknek – mi már tudtuk – elég harmatos esélyeik voltak a túlélésre” – fogalmazott dr. Szakács Ferenc, aki arról is ír, Semmelweis ötletelt, amikor a klórmeszes oldatot javasolta kézfertőtlenítésre, nem ismerte az ellenfelét, csak azt tudta, ha nem tesz semmit, akkor meghalnak a betegei.
Kitért rá, eleinte az orvosok is csak ötleteltek az intenzív osztályokon és próbálták megtalálni a legsikeresebb kezelést, naponta születtek új eljárásrendek, protokollok, amelyek sokszor egymásnak ellentmondtak. „Ma még ezt a gyógyszert javasoltuk, holnap már azt mondtuk, hogy azt tilos adni. Ahogy Semmelweis nem ismerte a baktériumokat, mi sem ismertük a koronavírus új törzsének a pontos viselkedését, csak azt láttuk, hogy roppant szívós, komoly ellenfél. Aztán azt tapasztaltuk, hogy egyre több beteg hal meg és ami számunkra riasztó volt, hogy egyre több nővér, orvos. Persze, tudjuk, a szakmánk veszélyes is lehet, de döbbenten álltunk meg, amikor olvastuk az első magyar kolléga halálhírét…” – írja a Dr. Romics László Egészégügyi Intézmény orvos-igazgatója.
„Aztán jött a második hullám, a harmadik, és ki tudja milyen folytatásnak nézünk elébe. Semmelweist kinevették, kigúnyolták a kollégái, mert ki merte mondani, hogy a fertőzést maguk az orvosok terjesztik!” – jegyezte meg.
„Amikor az első hullámnál azt mondtuk, mosson mindenki kezet, viseljen maszkot, tartson távolságot, sokan gúnyolódtak ezen, fölösleges riogatásnak vették. Azt mondták, nem kell annyira komolyan venni, sőt sokat kifejezetten tagadták, hogy lenne olyan vírus, ami ilyen halálos betegséget terjeszt. A szomorú az, hogy akárcsak Semmelweis idején, most is sok orvos volt a legnagyobb vírustagadó. Érthetetlen módon még akkor is tagadták, amikor a környezetükben is kezdtek megbetegedni, meghalni betegek, hozzátartozók, barátok. Én meglovagoltam a második hullámot, és valahol, valakitől beszereztem a magam kis kovidját. Szerencsém volt, megúsztam kórház nélkül, és minimális maradványtünetekkel, köszönöm megvagyok. Szerencsésnek mondhahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg azt is, hogy a családi, baráti körömben is kevesen betegedtek meg, és mindenki él, aránylag jól van. De nem mindenki ilyen szerencsés. Kollégáink között is sokan betegedtek meg, van, akinél súlyos maradványtünetek vannak. És ne felejtsük a számokat: a teljes lakosság 8%-a fertőződött meg, és 30 ezren meghaltak! És a vírustagadók után jöttek a vakcina-tagadók! Olyan kollégák, akik próbálták lebeszélni a betegeiket az oltásról, vagy konkrétan megtagadták a vakcina beadását, még akkor is, ha kérte a betege. Semmelweis kezében nem volt gyógyszer a fertőzés leküzdésére, nem volt antibiotikum, de ahogy tudott, küzdött a fertőzés ellen. Nekünk jelenleg sokféle vakcinánk van, egyre hatásosabb gyógyszereket fejlesztenek ki, melyek a korai stádiumban megelőzik az állapotromlást, megmenthetik a beteg életét. Mégis fanyalgunk. Ez a vakcina azért nem kell mert angol, vagy mert orosz, vagy mert kínai, vagy mert amerikai…. Ez azért nem kell, mert ősrégi, az meg azért nem kell, mert most találták ki, ki tudja, mi lesz tőle 3 év múlva, és különben is azért erőltetik, mert csipet ültetnek belénk… Az új gyógyszernek túl sok a mellékhatása, meg egyébként is, miért most fedezték fel ilyen hirtelen… Semmelweis úgy halt meg, hogy nem értesülhetett arról, hogy Pasteur megtalálta a nagy ellenséget, a baktériumot. Mi úgy élünk, hogy már nagyon sok mindent tudunk a vírusról, de még mindig vakok harca az alagútban. Küzdünk a vírus ellen, küzdünk a vírustagadók ellen, a vakcinatagadók ellen. És közben Semmelweisre gondolunk, és csendben irigyeljük, neki csak a kézmosást ellenzőkkel kellett harcolnia” – írja az intézmény közösségi oldalán Dr. Szakács Ferenc.
