Mi köze volt Jókainak Érdhez?

jokai

Mi köze volt Jókainak Érdhez?

Erre a kérdésre kapunk választ Lehoczki Zsuzsa helytörténésztől október 28-án, kedden, a Magyar Földrajzi Múzeumban tartott előadásán.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Idén is csatlakozott a Magyar Földrajzi Múzeum a Múzeumok Őszi Fesztiváljához, amely immár 20. alkalommal várja az érdeklődőket országszerte. A programsorozat központi üzenete: „Múzeum és divat – szezonja van!”, vagyis az ősz nemcsak a természet, hanem a kultúra megújulásának is az időszaka.

A kulturális eseménysorozat első etapja Lehoczki Zsuzsanna helytörténész és Balpataki Katalin történész szerzőpáros #helló Érd – Képeslap-válogatás Érdről című könyvének bemutatója volt, amiről itt írtunk.

Lehoczki Zsuzsanna

Október 28-án, azaz kedden 18:00 órai kezdettel pedig Lehoczki Zsuzsanna helytörténész-muzeológus előadását hallgathatjuk meg a Múzeumban Jókai 200 – Papíron bejárt tájak: Jókai a Vaskaputól Érdig címmel.

A program Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából készült, és a legendás író földrajzi, kulturális és irodalmi örökségét idézi meg, különös tekintettel Jókai esetleges Érdhez fűződő kapcsolataira.

Jókai Mór a Bajza utcai dolgozószobájában Budapesten 1892-ben. Erdélyi Mór felvétele

Lehoczki Zsuzsanna kérdésünkre elmondta, előadása nem arról szól, hogy Jókai Mórnak közvetlen kapcsolata lett volna Érddel – hiszen ilyenről nem beszélhetünk –, hanem arról, hogyan jelenik meg a földrajz és a térábrázolás Jókai írói világában. Mint fogalmazott, az előadása szerkezete úgy épül fel, hogy egyrészt bemutatja azokat az idézeteket, amelyekben Jókai földrajzi vonatkozásokat csempészett be műveibe, másrészt azokat a forrásokat, könyveket is, amelyekből az író inspirációt merített.

Külön hangsúlyt kap Az arany ember világa, mint Jókai egyik legszemélyesebb, legkedvesebb regénye. Lehoczki rámutat: a mű egyik lehetséges valós modellje, az Aranyember alakja, illetve a hozzá kapcsolódó helyszínek révén Érdhez is kapcsolható a történet, hiszen ihletői között feltűnik a Sina család, köztük Sina György, akinek kastélya Érden állt. Ez a szál teremti meg az irodalmi és helytörténeti kapcsolatot Jókai és Érd között.

Tímár Mihály Az arany ember filmes adaptációjában

Az előadó egy másik érdekes párhuzamra is felhívta a figyelmet: 1876–77-ben jelent meg egy újság, amely néhány oldalon Érdről is közölt írást. Bár a szöveget nem Jókai írta, ő volt a lap főszerkesztője, így szerkesztői munkásságán keresztül is érintette a települést.

Az előadásban szó esik majd az Országos Ősrégészeti Kongresszusról is, amelynek érdi kirándulását a Sina család támogatta. Így – ahogyan fogalmazott – „itt érnek össze a szálak”: Jókai, a földrajz, a Sina család és Érd története egy tágabb kulturális kontextusban kapcsolódik össze.

Összességében tehát Jókainak nem volt közvetlen személyes kapcsolata Érddel, mégis több ponton is felfedezhetők olyan irodalmi, történeti és társadalmi motívumok, amelyek révén – közvetve – a városhoz köthető. Lehoczki szerint „ha Sinát vesszük, akkor mondhatjuk, hogy Jókainak bizonyos értelemben van köze Érdhez”.

A programokra a belépés díjtalan!

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email