Az ünnep eredete az 1917-es évre nyúlik vissza: az első világháború idején született meg az elhatározás, hogy emléket állítsanak azoknak, akik a hazáért harcoltak és estek el. Elrendelték, hogy minden község, város méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik a hazáért életüket áldozták fel.
Az emlékművek állítása már a háború alatt elkezdődött, 1925-ben pedig nemzeti ünneppé nyilvánították május utolsó vasárnapját, mint a hősök emlékünnepét.
Az érdi hősök emlékművét 1924-ben avatták fel. Közadakozásból állították, az életnagyságú, kétalakos műkő kompozíció egy katonát ábrázol lábai előtt zászlót tartó haldokló bajtársával.
Két évtizeden keresztül minden májusvégi vasárnapon megemlékeztek az elesett hősökről, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos rendezvények. Ötvenöt évvel később, 2001-ben nyilvánították ismét a magyar hősök emlékünnepévé május utolsó vasárnapját.
Az érdi hősök emlékezetére emelt obeliszk már nemcsak az első, hanem a második világháborúban elesett érdi katonák nevét is őrzi. Itt hajtanak fejet az utódok évről évre.
Idén május 25-én, 9 órakor tartják a megemlékezést, amelyen Csőzik László polgármester mond beszédet.
Közreműködik a Lendvai Károly férfikórus, Jasper Lídia és Janus Tamás (a Lukin csalogányai népdaléneklési verseny nyertesei), valamint a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület.
A hősök napjához még egy rendezvény kapcsolódik Érden: május 27-én 18 órától Stencinger Norbert történelemtanár, történész tart előadást a Magyar Földrajzi Múzeumban, Érdiek a Nagy Háborúban címmel.
A belépés díjtalan.
