Harmincötödik alkalommal nyílt kiállítás csütörtökön helyi és környékbeli tehetségek alkotásaiból a Szociális Gondozó Központban. A havonta megrendezett tárlatokon bemutatkozó alkotók egyike sem volt olyan fiatal, mint Lehóczki Fanni, aki huszonhárom éves korára nemcsak kiállítást és elismeréseket tudhat maga mögött, hanem külföldön szerzett tapasztalatokat is.

Fanni érettségi után meg sem állt Ausztriáig, ahol vendéglátást tanult, és Salzburg szépséges tartományában töltötte gyakorlati idejét, ahol nemcsak túrázott a szabadidejében, hanem festett is, többek közt a kollégáinak nászajándékba:

„Egy kis faluban laktam. Voltam pincér, recepciós, konyhán is segítettem. Egy hotelben dolgoztam, a tulajdonosok akkor házasodtak össze. Mindketten ott éltek, ott is születtek a faluban. Ezért nászajándékba a falucska templomát festettem meg nekik. Nagyon tetszett nekik, ki is tették a recepcióra, ahol minden vendég láthatta” – emlékezett vissza a fiatal lány, aki kicsi kora óta rajzol, és már az óvodában is szerepelt rajzversenyeken.

Bár az élet Fannit a vendéglátás felé sodorta, pont ez a külföldi időszak volt az, amikor aktívan festeni kezdett. A covid idején, amikor az utazás, a társasági élet, a családdal való kapcsolattartás a virtuális térre korlátozódott, neki ez jelentette az örömöt, a kikapcsolódást.

Bár képeinek nagy sikere volt, és többen rendeltek is tőle festményt – ami Magyarországon még nem olyan elterjedt szokás, mint Ausztriában –, Fanni egy éve hazatért. Mint az ÉrdMostnak elárulta, nehezen viselte a távolságot a családjától, barátaitól. „Három év úgy, hogy félévente négy napra jöttem haza, fárasztó és megterhelő volt, kellett a lelki feltöltődés itthon. Egyszer majd tán visszamegyek, de nem most.

Keresem a helyem, milyen irányba induljak. Most egy fogászaton dolgozom, recepciós és koordinátor vagyok, két munkarendben, így kevés időm marad az alkotásra. De nagyon sok ötletem van, és minél előbb szeretném őket vászonra vetni” – mondta Fanni, aki tervezi azt is, hogy részt vesz egy festészeti szakirányú továbbképzésen.

Kiállítására több év termését is elhozta, ezek a festmények főleg Ausztriában készültek. A Salzburg tartomány természeti szépségét megörökítő képeket sajnos nemigen találunk, azokat elkapkodták még Ausztriában.

Szűcs Gábor alpolgármester a megnyitón így méltatta az alkotót és festményeit:

„Fanni képeit nézve egy klasszikus regény jut az eszembe. Thomas Mann A varázshegy című fejlődésregényéről beszélek. Három szempontból is ideillőnek érzem. Az első két ok prózai. Lehóczki Fanni a koronavírus-járvány idején a világtól hasonlóképpen elzárkózva mélyült el a festészetben, mint a regény szereplői, akik a testük gyógyítása mellett a szellemüket is edzették. Ehhez kapcsolódik a másik ok.

Míg Hans Castorp és társai egy svájci szanatóriumban tengették életüket, Fanni felsőfokú tanulmányai és szállodai munkái idején szintén zártabb közösségekben, csak ő Ausztriában teljesítette ki képességeit. A harmadik hasonlóság líraibb. Az itt is látható, a belső szépségre, a természeti jelenségekre és az élet örömteli pillanataira összpontosító képek szintén egy idealizált, mégis rendkívül inspiráló közeget tükröznek. Olyan világot, amelynek varázslatos hangulata szinte kézzelfogható.”

Ezt a hangulatot mélyítették el azok a versek, amelyeket érdi kisdiákok szavaltak el a megnyitón. Érden élő (illetve élt) költők verseiből válogatott számukra Kiss Sándor szociálpedagógus, a kiállítások szervezője.

Lehóczki Fanni képeit július 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Szociális Gondozó Központban (Topoly u. 2.), szerdánként 17-19 óra között. Aki más időpontban menne, egyeztethet 06(20)333-6031-es telefonszámon.