Mintegy 80 tagja van az Érdikumok (azaz a helyi alkotótevékenységhez, tudáshoz, hagyományhoz, tájhoz, élővilághoz és épített környezethez kapcsolódó emberek, csoportok, alkotások) gyűjteményének, ami folyamatosan gyarapodik.
Hagyomány, hogy a képviselő-testület oklevéllel tiszteli meg azokat az alkotókat, valamint értékőröket, akik kapcsolódnak a települési értéktár gyűjteményének bővítéséhez. A június 17-i testületi ülés ezzel az ünnepélyes aktussal vette kezdetét.
Büki Attila irodalmi és képzőművészeti munkásságát a települési értéktár kulturális örökség kategóriájába vették fel.
Büki Attila munkássága az egész országban ismert és elismert. 1968 óta irodalmi és művészeti körök, társaságok és művésztelepek létrehozója, vezetője. Alapító tagja a Magyar Nemzeti Írószövetségnek, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának vezetője. Műveit francia, ukrán, német, bolgár és román nyelvre fordították. Ő maga is fordít szépirodalmi alkotásokat.
Egyéni kiállításai nemcsak Magyarországon, hanem Londonban és Párizsban is láthatóak voltak, alkotásai köz- és magángyűjteményekben is fellelhetők.
Tíz éven át volt főszerkesztője a Duna-part irodalmi-kulturális folyóiratnak. 2008-ban Érd Megyei Jogú Város Művészeti Díját vehette át, 2022-ben a Petőfi Sándorról elnevezett Szabadság Díjjal tüntették ki.
Büki Attila az ÉrdMostnak elmondta: három könyvet írt Érdről, illetve több olyan verset, novellát is, amelyben a város szerepel. A megtiszteltetést pedig örömmel fogadta.
Szabó Aida (Jampa Drolma) költői és irodalomszervezői munkássága szintén a települési értéktár kulturális örökség kategóriáját gazdagítja.
Szabó Aida a japán kultúra kiváló ismerője, ennek bemutatása, terjesztése kiemelten fontos számára. A japán költészet követője, haikuival már több rangos elismerést is szerzett. A nemzetközi kortárs művészeti világban jelentős szerepet vállal.
2010-től 2018-ig Ercsiben az Eötvös József Irodalmi Klub vezetője volt, költői fórumot teremtett, alkotó közösséget hozott létre. 2010-ben Pillangóálmok, 2024-ben Misztérium címmel jelent meg verseskötete.
A Magyar-Japán Baráti Társaság minden kiadványában szerepel, a Hopp Ferenc Múzeumban tartott Japán Napok rendezvényein is rendszeres résztvevő. A Cédrus Művészeti Alap által kiírt pályázatokon többször is első helyezett lett, műveivel kiemelten foglalkoznak.
Szabó Aida az ÉrdMostnak elmondta: amellett, hogy ír, a japán költészetet, irodalmat is szeretné megismertetni az emberekkel. Igyekszik elvinni az iskolákba is, játékos feladványokkal, origamikkal, haikukkal tűzdelt előadásokat tart a gyerekeknek.
„Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy Érdikum lehetek”– mondta mosolyogva.
Szintén a kulturális örökség kategóriát gazdagítja Csuziné Tóth Tünde munkássága.
Ő az egyetlen női szabó, aki elnyerte ezt a kitüntetést. Csuziné Tóth Tünde hatalmas szenvedéllyel készíti egyedi női ruháit élő, vibráló színű afrikai textilekből. Ezek az anyagok fair trade-termékek, egy alapítvány forgalmazza őket, amely nőknek teremt munkalehetőséget az afrikai kontinensen.
2020-ban végzett a Budapesti Divatiskolában, rá egy évre már megtartotta első önálló divatbemutatóját. Rózsabogár néven női ruhamárkát alkotott. 2023-ban az Afrikatextil fesztiválon láthattuk a ruháit, 2024-ben pedig megnyitotta első Afrikatextil szaküzletét, ahol saját ruháit, szoknyáit, ékszereit is forgalmazza.
„Sérült gyermeket nevelő anyukaként mertem felállni, és egy másik életet választani, máshogy vezetni a mindennapjaimat. Most már tudom, hogy ez bátorság volt. Nem is ez az oklevél a fontos, hanem az, hogy megmutathatom másoknak: fel lehet állni igen nehéz helyzetből is, és valami másba fogni” – mondta az ÉrdMostnak Csuziné Tóth Tünde, aki elmondta azt is: ruhái nem valók mindenkinek.
„Annyira karakteresek, hogy azt szoktam mondani: ezeket a bátor nők merik felvenni, azok, akik meg merik mutatni magukat.”
A Helyi Értéktár egészség és életmód kategóriájába került be az ÁGA-BOGA Nagycsaládosok Érdi Egyesülete, ami két évtizede működik városunkban, és az egyik legjelentősebb civil szervezet.
Az ÁGA-BOGA népszerűsíti helyi értékeket, és rendszeresen részt vesz a város környezetvédelmi és zöld programjaiban. 2022-ben megkapta az „Érd Legzöldebb Civil Szervezete” címet. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete az évek során az egyesület hat tagját részesítette a magas rangú NOE-Díjban, tagjaik közül többen kaptak NOE elismerő oklevelet.
Molnárné Bognár Éva elnök az ÉrdMostnak elmondta: nagy öröm számukra, hogy húsz év munkáját elismerte az érdi közösség. Körülbelül 200 tagcsaládjuk van, rendszeresen szerveznek programokat, együttműködve más érdi szervezetekkel. Ezek a programok nemcsak a tagcsaládok számára nyitottak és elérhetőek, hanem az érdeklődőket is szeretettel várják.
Nemcsak a kisgyermekesekre, hanem a kamaszokra, a házaspárokra és azokra is gondolnak, akiknek már kirepültek a gyermekeik: következő feladatuk, hogy az idősebb korosztálynak is közösségi bázist teremtsenek.
A közgyűlés oklevéllel köszönte meg az értékőrök tevékenységét is. Ők azok, akik javaslatot tesznek az új Érdikumokat illetően, védik településünk értékeit, gondozzák az Érdikumok életművét.
Ilyen oklevelet vehetett át Daróci Lajosné Márta és Hamar József, Petrovics Kornél pedig (aki nem értékőr, de komoly értékgyűjtő munkát végez) szintén oklevélben részesült. Az ünnepségen Daróci Lajosné és Petrovics Kornél nem voltak jelen, távollétükben köszönte meg a munkájukat a testület.
