Öt jelölt, öt kérdés

Öt jelölt, öt kérdés

Boros Dániel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltje válaszol.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Ahogy az köztudott, Pest vármegye 1. számú választókerületében öt jelölt indult.

Mindegyik jelöltnek ugyanazt az öt kérdést tettük fel, úgyhogy egymás mellett olvasva a válaszokat kedvünkre szimpatizálhatunk vagy antipatizálhatunk velük. Hátha segítenek ezek a miniinterjúk abban, hogy hova is húzzuk azt a bizonyos ikszet.

Az interjúk az Érdi Újság március 23-i és április 7-i számában jelentek meg. Itt is az újságban megjelent sorrendet követjük.

Mit gondol arról, hogy a Covid idején ideiglenesen elvett gépjárműadót azóta sem kapták vissza az önkormányzatok? Támogatná-e, hogy Érd visszakapja ezt a bevételt, amiből eddig is számos utcát lehetett volna leaszfaltozni?

A gépjárműadót az önkormányzatok eredetileg azért vethették ki, hogy a saját úthálózatukat karbantarthassák. A Fidesz-kormány felelőtlen gazdaságpolitikájának eredményeképpen a koronavírus-járvány idején a költségvetési hiány kipótlása miatt elvették az önkormányzatoktól ezt az adónemet. Mindenkinek az az érdeke, hogy a helyi problémákat helyben, helyi forrásokból kezeljék és az önkormányzatok, azaz a helyi közösségek ne legyenek kiszolgáltatva a mindenkori hatalomnak, mint a jelenlegi helyzetben. A helyi adók kivetésének jogát vissza kell adni a közösségeknek, így a gépjárműadót is.

Képviselőként támogatná-e, hogy az önkormányzatok visszakapják az elmúlt években elvett hatásköreiket?

Ahogyan a helyi adóknál, az önkormányzati hatásköröknél is a helyi közösségek önrendelkezési jogainak csökkenését láthatjuk. A kormány egy tollvonással dönthet arról, hogy a családi házak mellé akkumulátorgyárak épülhessenek, úgy, hogy meg sem kérdezik a helyben élőket, hogy milyen környezetben akarnak élni. Az építési, környezetvédelmi és más jogköröket vissza kell adni a helyi közösségeknek, és véget kell vetni az önkormányzatok jogfosztásának!

Ön szerint mi Érd legnagyobb problémája, és milyen konkrét megoldást javasol rá?

Érd megtelt. Természetes emberi igény, hogy a városi zaj elől békés, kertvárosias környezetbe költözzenek az emberek, hiszen mindenki a nyugodt életre vágyik. Azonban Érden a kertvárosiasodás olyan mértékű lett, hogy már nem fenntartható a közszolgáltatások működtetése, mint például a csatornázás, az egészségügyi ellátás, és az óvodai ellátás sem. Érdnek nincsenek meg sem az eszközei, sem a forrásai ahhoz, hogy a lakosság növekedésének kihívásaival megküzdjön. Egyértelmű, hogy ez a folyamat már túlmutat az önkormányzat lehetőségein, és a kormánnyal együttműködve kell fejlesztenünk az óvodai ellátást, a közműveket, a közösségi közlekedést és az úthálózatot.

Van-e helye akkumulátorgyárnak a budapesti agglomeráció kertvárosi környezetében? Képviselőként mit tenne a Sóskútra tervezett beruházások ügyében?

A gazdaságfejlesztési szándékok önmagukban nagyon fontosak, azonban a kormányzat azon szándéka, hogy hazánkat összeszerelő üzemnek tekinti, valamint, hogy csak néhány ágazatra helyezi a hangsúlyt, katasztrófához vezet. Az elmúlt másfél évtized nem arról szólt, hogy honfitársaink munkaerőpiaci képességeit javította volna a kormány, hanem arról, hogy a külföldi nagytőkés érdekek mentén mindenkit betereltek a környezetre és az egészségre ártalmas ipari létesítményekbe.

A kormánynak a magyarokba kell elsősorban befektetni, hogy egy sok lábon álló, tudás alapú, európai szinten versenyképes gazdaságot hozzunk létre. Ennek megfelelően nem támogatom a további összeszerelő üzemek létesítését, legyen szó akkumulátorgyárakról vagy autógyárakról. Rögzíteni kell a települések helyi szabályozásában a fémhulladék újrahasznosítási és/vagy akkumulátorgyártási tevékenység lakóterülettől, intézményterülettől a létesítési távolság minimumát (javaslat 10-15 km távolság).

Mit gondol a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszeréről, és hogyan alakítaná át azt?

Valóban van igazság abban, hogy hazánkban a települések nagy részének nincsenek érdemi bevételei, miközben a városok alapvetően több forrásból gazdálkodhatnak. Erre nem az a megoldás, hogy a városi önkormányzatokat büntessük, és a jövedelmük túlzó mértékű elvonásából a hátrányosabb helyzetben lévő településeket segítsük. Különösen elítélendő az a gyakorlat, hogy ez az újraelosztás pártpolitikai alapokon történik.

A szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere nem is követeli meg, hogy a városoktól elvont pénzeket hátrányosabb helyzetű települések kapják meg, hanem a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következtében kialakult költségvetési hiányt fedezik vele. Azt gondolom, hogy be kell szüntetni a városok pártpolitikai alapú sarcolását, és vissza kell hozni a települések lakosságarányos finanszírozását legalább az ipari létesítmények nélküli, hátrányos helyzetben lévő települések esetében. A kormány számoljon el, hogy mire költötte a szolidaritási adó útján elvont bevételeket, hogy ellenőrizhető legyen, valódi segítséget kaptak-e a hátrányos helyzetű települések.

Az elvonások rendszerét tehát a jelenlegi formában nem szabad megtartani, az elvonások mértékét csökkenteni kell azért, hogy a helyi problémák kezelésére maradjanak források, valamint a kistelepülések finanszírozását át kell alakítani.

Kép forrása: Boros Dániel

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email