Ők vehették át a város rangos elismeréseit

Ők vehették át a város rangos elismeréseit

Március 15-én, nemzeti ünnepükön városi díjakat adott át Csőzik László polgármester.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulóján, március 15-én, vasárnap Csőzik László polgármester ünnepélyes keretek között adta át a város rangos elismeréseit. A városvezető köszöntötte a megjelenteket, majd öt érdi polgár vehette át a városi kitüntetést.

Az Érd Város Közéletéért elismerést Romics Ervin gyümölcskertész és sportszervező kapta, aki évtizedek óta meghatározó alakja az érdi közéletnek és a helyi labdarúgásnak. Az Érdi Batthyány Fülöp-díjat Dr. László Pál vehette át, aki a város fejlődésének több évtizeden át aktív résztvevője volt közigazgatási, gazdasági és civil téren egyaránt.

Az Érdi Művészeti Díjat Homolya Gábor képzőművész kapta, aki három évtizede alkot Érden, és sajátos tárgyszobor-művészetével a helyi értéktár részévé vált.

Az Érdi Sport Díjat ketten is átvehették: a fizikai teljesítményért Gyurcsik Mózes 33-szoros válogatott rögbijátékos, a szellemi teljesítményért pedig Szilágyi Sámuel Attila látássérült sakkozó részesült az elismerésben.

Az Érd Város Közéletéért Díj – Romics Ervin 

Romics Ervin génjeiben hordozza lokálpatriotizmust: 300 éve Érden élő és gazdálkodó ősei hagyományozták rá a település szeretetét, s ő büszke is erre az örökségre. „Ha valaki panaszkodik a helyi körülményekre szokta mondani megkérdezem, vajon jobb volt-e ott, ahonnan ideköltözött? Az, aki sok évtizede él ezen a településen, sokkal inkább észreveszi és megbecsüli a pozitív változásokat, s tud is nekik örülni. Ahhoz, hogy az ember ne csak lakjon valahol, hanem igazán otthon is érezze magát, nélkülözhetetlen az érzelmi kötődés a településhez.”

Romics Ervin nem csak örül a változásoknak, de a maga eszközeivel mindig tett is érte. Elsősorban gyümölcskertészként ezt a szakmát ugyan praktikus okokból választotta a vágyott állattenyésztés helyett, de semmiképpen nem kényszerből, hiszen a családi gyümölcsösben nőtt fel, s vált maga is szakértő termesztővé. Olyannyira, hogy ha egy Érdre újonnan költöző tanácsot kért már régebben itt élő szomszédjától, hogy hol vásároljon kertjébe facsemetét, nagy bizonyossággal Romics Ervint ajánlották neki.

Neve összefonódott a már-már legendás Elvira majorral. A rendszerváltáskor lett a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Vállalat ágazatvezetője, a telep egyik bérlője, évtizedeken keresztül gyakorolta itt hivatást, munkája nyomán számos érdi kertbe kerültek minőségi csemeték, még különlegességek is, hiszen nála például kiwiszaporító-anyaghoz is hozzá lehetett jutni. De emellett mindig gondolt azokra is, akik szükséget szenvednek, rendszeresen ellátta például friss gyümölccsel a Szociális Gondozó Központ lakóit.

De azonnal segített akkor is, amikor néhány Érd-Ófaluban élő sportszerető fiatalember újra birtokba akarta venni a gazzal benőtt régi focipályát: felajánlása nyomán kapott új gyepet a játéktér. Nem véletlen persze, hogy azonnal a focizni vágyók segítségére sietett, hiszen a gyümölcstermesztés mellett a második legfontosabb dolog életében a labdarúgás.

Az egyesület életében az 1990-es évek óta vesz részt alelnökként és a labdarúgó-szakosztály vezetőjeként. Neve összeforrt az érdi focival. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy amikor a 2000-es évek elején megszűnt a professzionális labdarúgás a VSE-ben, újjászervezték a szakosztályt, megteremtették az utánpótlás-nevelés feltételeit.

Munkáját csendes, következetes háttérmunka, folyamatos jelenlét és elkötelezettség jellemzi. Sportolók generációi nőttek fel az alatt az időszak alatt, amelyben ő aktívan segítette az egyesület működését.

Romics Ervin mind szakmai életútjával, mind sportszervezői tevékenységével méltán érdemli ki az Érd Közéletéért elismerést.

Az Érdi Batthyány Fülöp-díj – Dr. László Pál

Dr. László Pál 1979-ben, a várossá nyilvánításkor került Érdre, ahol megválasztották a Városi Tanács Kereskedelmi-Ipari-Mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének. A döntésnél egyik fontos szempontnak számított, hogy egyik szerzője volt az „ÉRD város kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltatási fejlesztési feladatai 2000-ig” című tanulmánynak, valamint doktori disszertációjának témája: „A kereskedelmi, vendéglátóipari beruházások komplex közgazdasági előkészítése” volt.

Az 1980–1990 közötti, gyakran változó gazdaságpolitikai körülmények között kiemelt jelentősége volt a szakmai alapossággal kidolgozott beruházások megvalósításának. Ebben az időben dinamikusan nőtt a település lakossága, nagy szükség és igény volt a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére. Többek között az alábbi kiemelt kereskedelmi beruházások valósultak meg akkoriban: Skála Áruház (ma Lidl), PIK Áruház (ma CBA), Ófalusi ABC, Benta Iparcikk Áruház, Érdligeti ABC (ma Lidl).

A szolgáltatási szektorban a város elmaradottságát csak a kisipar fejlesztésével lehetett javítani. 1985-ben a városi közigazgatási feladatok bővülése következtében Érd körzetközponti hatásköröket kapott, így a termelés-ellátás felügyeleti osztály vezetőjeként a település körzetében székhellyel rendelkező vállalatok és szövetkezetek törvényességi felügyeletét is László Pál irányította. Hozzá tartoztak az újonnan induló kisvállalkozások: vállalati és magán gmk-k, kisszövetkezetek (például a Műszerautomatika), valamint további hasonló vállalkozások; 1990-re az egyéni vállalkozók száma is elérte az ezer főt.

Dr. László Pál szakmai munkája mellett 1980-tól társadalmi megbízatásként ellátta a város köztisztviselőinek szakszervezeti titkári feladatait is.

1987 és 1990 között a Buda környéki ÁFÉSZ (ma Budavidék Zrt.) kereskedelmi osztályvezetője volt, majd 1990-ben visszatért a városházára, ahol a vagyongazdálkodási irodát vezette főtanácsosként. Ez volt pályájának egyik legnagyobb szakmai kihívást jelentő időszaka: részt vett többek között a tanácsi, majd önkormányzati lakások privatizációjának lebonyolításában, az állami vállalatok érdi tulajdonának átadásában, a kárpótlási jegyek földtulajdonra váltásában, a városi vagyonkataszter összeállításában, valamint az érdi piac mai helyére történő átköltöztetésében.

A város vezetőinek megbízásából a civil szervezetek és alapítványok megszervezésében is jelentős szerepet vállalt, különösen a városi tulajdonban lévő alapítványok – például az Érd Városi Sportalapítvány és az Érd Városi Közművelődésért Alapítvány – munkájában.

A „Lehetőség a Felzárkózáshoz” Alapítványt 2004 és 2012 között feleségével közösen irányította. Az alapítvány Érden utógondozó otthont működtetett, ahol 12–14 állami gondozásból kikerülő fiatal felnőttnek segítettek az önálló életkezdésben. Az alapítvány több mint egy évtizeden át megrendezett jótékonysági báljai Érd közéletének jelentős eseményei voltak.

László Pál 1990 és 2000 között a Pest Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara küldöttgyűlésének választott tagja volt. Közéleti tevékenységei között említhető a Mensáros László Alapítvány kuratóriumi tagsága is, amely révén jelentős összeggel támogatta az Örkény Színház működését.

1997-től nyugdíjazásáig, 2016-ig jogi-adószakértői egyéni vállalkozóként dolgozott érdi és budapesti irodájában. 2025-ben a Corvinus Egyetemen átvehette aranydiplomáját.

Ezen ismérvek alapján dr. László Pál megérdemelten kapja meg az Érdi Batthyány Fülöp-díjat.

Az Érdi Művészeti Díj – Homolya Gábor

Homolya Gábor három évtizede Érden élő és alkotó képzőművész. Munkássága rendkívül gazdag és sokoldalú: készített és készít rajzfilmeket, murális műveket, festményeket, plakátokat, grafikai és arculati terveket, egyedi grafikákat, fotómontázsokat, fotókat, homokapplikációs kollázsokat és tárgyszobrokat.

Legismertebbek a tárgyszobrai, az objektjei – azaz asszamblázsok, ahogyan ezeket a műveket összefoglaló néven illetni szokták. Ezek az alkotások különleges, egyedi látásmódot képviselnek. Az irányzat gyökerei egészen a dadaizmusig nyúlnak vissza: különféle tárgyak egymáshoz illesztéséből, összeállításából létrehozott háromdimenziós műalkotások születnek.

Homolya Gábor művészetében azonban nem pusztán a látvány vagy a meghökkentés a cél. Alkotásaiban komoly, sokszor mély tartalmak jelennek meg, amelyek elsősorban a magyar irodalomhoz és történelemhez kapcsolódnak. Sajátos kifejezési módja különösen alkalmas az irónia, a humor, illetve többértelmű gondolatok megfogalmazására.

Ahogy az alkotó fogalmaz: „minden egyes kis darab szimbólum, jelkép, szövegrészlet jelentéssel bír: egy-egy megbúvó részletnek mondanivalója van. Nem elhagyható összetevő egyik elem sem. Először ránéz az ember egy műre, elolvassa a címét, egy pillanatra megzavarodva nézi, amit lát… Aztán ha elég érdeklődve figyeli, kinyitja a szívét, az értelmét, engedi, hogy megérintse a humor, az irónia, és akkor elkezd tényleg látni.”

Az alkotásokban még a hétköznapi tárgyak és csomagolóanyagok piktogramjai is új értelmet nyernek, sajátos szimbolikát kapnak, és a művek részévé válva gondolatébresztő üzeneteket közvetítenek.

Homolya Gábor aktív kiállító művész, munkái számos csoportos és egyéni tárlaton szerepeltek. Érden három önálló kiállítása volt, és rendszeres résztvevője a Téli Tárlatoknak is. 2018 óta munkásságát érdikumként tartják számon a helyi értéktárban.

Homolya Gábor művészeti munkásságának és pályafutásának elismeréseként méltó az Érdi Művészeti Díjra.

Érdi Sport Díj – Gyurcsik Mózes

Gyurcsik Mózes évek óta meghatározó alakja a magyar rögbisportnak, teljesítményével és hozzáállásával pedig méltón képviseli Érd városát országos és nemzetközi szinten egyaránt. 33-szoros magyar válogatott játékosként mind a 15-ös, mind a 7-es rögbiben – amely olimpiai sportág – bizonyította rátermettségét és elhivatottságát.

A hetes rögbiválogatottban nyújtott kiemelkedő teljesítményét szakmai körökben is elismerték: a Magyar Rögbi Szövetség 2022-ben az Év Játékosa díjjal jutalmazta a férfi 7-es válogatott kategóriában, amely egyértelmű visszaigazolása következetes munkájának, fegyelmének és magas szintű sportteljesítményének. Nemzetközi tornákon rendszeresen képviseli hazánkat, ahol gyorsaságával, fizikai erejével és kiváló csapatmunkájával emelkedik ki.

Sportolói pályafutása szorosan kötődik Érd városához: utánpótláskorú játékosként az Érdi Bivalyok színeiben kezdte rögbis pályafutását, ahol már fiatalon megmutatkozott tehetsége és elkötelezettsége a sportág iránt. Azóta is példamutató alázattal és kitartással dolgozik céljai eléréséért.

Edzésmunkájával és hozzáállásával nemcsak csapattársaira van pozitív hatással, hanem a fiatalabb generáció számára is követendő mintát nyújt. Büszkén vallja érdi kötődését, és sikereivel hozzájárul ahhoz, hogy Érd neve a sport világában is elismerést kapjon.

Gyurcsik Mózes sporteredményei, emberi hozzáállása és városhoz való kötődése alapján méltó az Érdi Sport Díjra.

Érdi Sport Díj – Szilágyi Sámuel Attila

Szilágyi Sámuel Attila már gyermekkorában megtanulta a sakkozás alapjait, majd 14 évesen versenyszerűen kezdett el sakkozni. 20 éves korában látássérültté vált, ami miatt hosszú időre abbahagyta a játékot. A sakkhoz csak 22 évvel később, 2016-ban tért vissza, azóta azonban rendkívüli kitartással és szorgalommal építette újra sportolói pályafutását.

Az azóta eltelt években közel száz sakkversenyen vett részt, köztük megyei, országos és nemzetközi egyéni, valamint csapatversenyeken. Ezeken összesen 23 arany-, 7 ezüst- és 6 bronzérmet szerzett. Sikereinek értékét tovább növeli, hogy látássérültként a látó versenyzőkkel szemben is kiváló eredményeket ért el.

Az Érdi Minaret Kupa versenysorozat történetének legeredményesebb játékosa, amelyet eddig nyolc alkalommal nyert meg. Az Érdi VSE sakkcsapatának tagjaként részese volt a három évvel ezelőtti csapatezüstérem megszerzésének is.

2017-ben bekerült a látássérült válogatottba, és azóta több nemzetközi versenyen képviselhette Magyarországot. A magyar csapat tagjaként részt vett a Vakok és Gyengénlátók Sakkolimpiáján 2017-ben, 2021-ben és 2025-ben, 2018-ban pedig a Fogyatékkal Élők Egyéni Világbajnokságán indult. A csapat világbajnokságon 2019-ben és 2023-ban is az ötödik hely megszerzéséhez járult hozzá, míg a 2020-as csapat Európa-bajnokságon a magyar válogatott a negyedik helyen végzett.

2025-ben az IBCA Világsakk Világbajnokság vakok és gyengénlátók számára rendezett egyéni rapid versenyén a 29. helyen végzett.

Szilágyi Sámuel Attila folyamatosan fejleszti tudását: nemzetközi nagymester edzők segítségével készül, és a magyar látássérült válogatottal rendszeresen edzőtáborokban vesz részt, hogy a világbajnokságokra és sakkolimpiákra minél jobb formában érkezzenek.

Tapasztalatait és tudását az Érdi VSE edzésein is igyekszik továbbadni csapattársainak és a fiatalabb generációnak.

Szilágyi Sámuel Attila sporteredményei, emberi hozzáállása és városhoz való kötődése alapján méltó az Érdi Sport Díjra.

 

Fotó: Nagy Balázs

További cikkeink

Társadalmi szakadékok között: dr. Laki Ildikó szerint komplex válaszok kellenek Magyarország legsúlyosabb problémáira A társadalmi egyenlőtlenségek, a területi leszakadás, az elöregedés, a fiatalok kilátásai és

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email