Ki ne álmodozna egy olyan bálról, ahová limuzinnal érkezhet és vörös szőnyegen lejthet végig, hangos ováció közepette, mint egy igazi filmsztár. Egy olyan bálról, ahol tapssal fogadják, és mielőtt vacsoraasztalhoz ül, sminkes és fodrász igazít még egy utolsót a megjelenésén.

Néha az ilyen Hamupipőke-álmok is valóra válnak – ahogy Érden is, igaz, nem egy tündérkeresztanya, hanem az amerikai Tim Tebow alapítvány és az Érd-parkvárosi Baptista Gyülekezet jóvoltából.

Ez az érdi mese igen messze, az Egyesült Államokban kezdődött még 2010-ben. Ekkor indította útjára a Night to Shine elnevezésű rendezvényeket a Tim Tebow alapítvány. Ezek az ünnepségek a 14 év feletti sérült emberek önbecsülését hivatottak erősíteni, és a világ számos pontján megrendezik őket.

Érden tavaly februárban volt az első Night to Shine bál, amire érdi és környékbeli fogyatékossággal élő embereket hívtak meg, kísérőjükkel egyetemben.

A nagy sikerre való tekintettel a bált idén is megismételték: kétszázötven embert láttak vendégül a Treff sportközpontban megrendezett bálon. Az estélyre egy internetes formanyomtatványon lehetett jelentkezni, és jöttek is a regisztrációk szép számmal, nemcsak Érdről, hanem az ország több pontjáról, és hamar beteltek a férőhelyek.

Ami nem is csoda: aki tavaly volt, idén is szeretett volna jönni, hiszen nagy élményt nyújtott az este gazdag programja: a közös vacsora, zene és tánc mellett a vendégek tehettek egy kört a városban egy bérelt limuzinnal, frizurát és sminket varázsoltak nekik, de akár a cipőjüket is kitisztíttathatták.

Ezek a szolgáltatások is ingyenesek voltak, természetesen. És nemcsak nekik, hanem a kísérőjüknek is – így mindenki élhetett az alkalommal. Volt, aki direkt ezért nem is sminkelt otthon.

Nem is annyira az a kis csillogás, inkább a törődés, a jó hangulatú készülődés tett csodát: a székekből mindenki mosolyogva, jókedvűen állt fel, és foglalta el a helyét a csarnokban, ahol Csőzik László polgármester köszöntötte a bálozókat.

A városvezető kiemelte: Érd büszke rájuk, és nemcsak ezen a napon, hanem az összes többin is. „Összetartozunk, egy közösséget alkotunk, ahol az erősek figyelnek a gyengékre, ahol azok, akiknek az élet egy kicsit többet adott, át tudnak adni másoknak is.

Erről szól ez az este, és én azt kívánom, hogy ezt a szolidaritást nemcsak ma, hanem az év minden napján megtapasztalhassátok, és teljes életet élhessetek” – fogalmazott a polgármester, aki köszönetet mondott a városi intézményeknek, civil szervezeteknek, egyházaknak, amelyek sokat tesznek a fogyatékossággal élőkért.

Fórizs Gyula Zsolt baptista lelkész az ÉrdMostnak elárulta: szeretnének hagyományt teremteni a Night to Shine rendezvényből. „Egész évben hívtak, írtak, hogy lesz-e következő estünk.

Az intézmények is nagyon aktívak és lelkesek voltak: összeírták, kik jönnének, megszervezték az idejutást és a kísérőket is. Ami jó hír, hogy a Tim Tebow alapítványtól jövőre még kapunk támogatást, de kevesebbet, mint idén.

Ez direkt van így: a programhoz csatlakozók három évig, de csökkenő mértékben kapnak anyagi segítséget, így az újaknak mindig magasabb összeg jut. A három év után pedig meg kell próbálnunk a saját lábunkra állni” – magyarázta Fórizs Gyula Zsolt.

Az biztos, hogy nagy igény van ezekre a rendezvényekre, már csak azért is, mert az önkéntesek és a fogyatékossággal élők közt kapcsolatok alakulnak ki, és ez a rendezvény remek találkozási pont.

„Ritka az, amikor a sérült emberek ilyen figyelmet kapnak, és ennyire értékesnek érezhetik magukat. Ez hatalmas élmény számukra, annál is inkább, mert ők szórakozóhelyekre nem  járnak, bálozni sem szoktak” – mondta az ÉrdMostnak a Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ vezetője, Czuppon Gabriella, aki kollégáival, valamint szülőkkel együtt kísérte el a náluk gondozott fiatalokat.

Akik nem mellesleg kerámiáznak, varrnak, csengettyűznek és egy mozdulatszínházban is fellépnek, értéket alkotnak és közvetítenek – ahogy normál fejlődésű embertársaik. Csak az ő erőfeszítésüket, munkájukat kevesebben látják.

A városi intézmények, civil szervezetek és baptista gyülekezet tagjai is jelen voltak ezen a rendezvényen, ki vendégként, ki kísérőként, ki pedig önkéntes segítőként. Utóbbiak fogadták és köszöntötték az érkezőket, segítettek eligazodni a programok között, és kísérték a vendégeket.

Hogy miért volt jó itt önkénteskedni? „Ilyenkor kiderül, mennyire hasonlóak vagyunk, hogy közös az örömünk, és ugyanazokat érezzük. Nagyon jó töltekezni egy ilyen estén” – mondta kérdésünkre az egyik segítő.

A vidám, felszabadult hangulatot egy meghitt esemény koronázta meg – szó szerint. Az önkéntes kísérők minden jelenlévő fejére feltették a koronát, amit persze haza is vihettek a vendégek. És ha majd rápillantanak, eszükbe jut az az este, amikor nekik örültek, őket ünnepelték, és a szeretetteljes figyelem középpontjába kerülhettek.