A pandémia sokunk számára keretezte be feketével a 2020-2021-es esztendőt, de van, akinek életén pozitív irányban fordított. Így volt ezzel Lipkáné Vakula Mária is, aki a középsiskolai sikeres próbálkozások után évtizedekre letette az ecsetet, és csak a Covid idején vette fel újra.
„Terápiás céllal kezdtem festeni és verseket írni Covid éveiben. Az interneten található festőprogramokból tanultam. Később tagja lettem a KÉK-nek is, megismerkedtem a Poly-Arton keresztül az Irkával, illetve a Temesi Éva Körrel. Olyan jó társaságba kerültem! Nagyon szerettem a kollégáimat is: a szociális területen, illetve az egészségügyben dolgoztam, ami szívügyem volt.
Orvos szerettem volna lenni a középiskola után, de az egyetemre nem vettek fel, így kerültem az az egészségügyi főiskolára. Védőnő lettem, és elvégeztem a perinatális szaktanácsadó képzést is” – mesélte az ÉrdMostnak Mária, aki évekig dolgozott a Szociális Gondozó Központban, és innen is ment nyugdíjba.
Most pedig immár másodszorra tért vissza egy-egy kiállítás erejéig. Az elsőt 2024 januárjában tartotta (itt írtunk róla), 2025 decemberében pedig friss képekkel jelentkezett. Merthogy a festést azután sem hagyta abba, hogy megszűntek a Covid miatti korlátozások.
Legnagyobb hatással Csontváry és Vasarely volt a művészetére, ezt tetten érhetjük a vásznain is. Mária egyébként képek alapján festi meg témáit, amelyek igen színesek, változatosak. „A képnek van egy meghatározottsága, amin én szeretek túllépni. Ha lehet, a tereket kitágítom, és saját gondolataim, érzéseim szerint változtatom.”
„Róla is lemondható, ami a példaképeiről: messziről érkezett. Hiszen tanulmányai, pályája, munkája nem a művészet felé vezették, végül mégis rátalált erre az útra. Sokan rácsodálkoznak, ha valaki két nagyon különböző területen áll helyt. Különösen meglepődnek, ha természettudományos pályáról jut valaki a művészetekhez.
Pedig számtalan példa van rá, és nyilvánvaló az összefüggés. Az eltérő képességek nem gyengítik, inkább erősítik egymást” – fogalmazott köszöntőjében Szűcs Gábor alpolgármester, hozzátéve: Mária nyugdíjazásáig fontos láncszeme volt az érdi gondozási hálónak, munkája a segítésről szólt. Most is ad valamit: ezúttal a képeivel.
Mária kiállítás megnyitója nemcsak ezért volt ünnepi színfolt ezen a szürke, borús napon, hanem azért is, mert a programot tárogatóbemutató, és sok vers és dallam kísérte, Apostagi Zoltán, Apostagi Barnabás és Ambrus Károly fellépésének köszönhetően. Az alkotóval Kiss Sándor, a Szociális Gondozó Központ nyugdíjas munkatársa beszélgetett.
A tárlat 2026. január 6-ig tekinthető meg, szerdánként 17 és 19 óra között, a Szociális Gondozó Központban (2030 Érd, Topoly utca 2., bejárat a Tállya utca felől.)
