– Ha valaki azt meri mondani, hogy a gyerekek faragta tökök „haláltökök”, hát annak legfeljebb a tökfejét vakarjuk meg értetlenül – mondta egy apuka nevetve a Szepes Művelődési Központ aulájában, utalva az interneten végigsöprő hírre, miszerint a zebegényi fideszes polgármester pár napja betiltotta a városban a tökfaragást, mondván, hogy az veszélyezteti a gyerekek lelki fejlődését.

Az érdi gyerekekre ezzel szemben kimondottan jó hatással volt az október 31-én megrendezett TökJó Fesztivál, amit idén először rendeztek meg fedett helyszínen, a Szepesben.

A programot 15 éve hívta életre a 2030 Egyesület, és azóta minden ősszel megrendezik, de az idei talán minden eddiginél nagyobbra sikerült. – Most gondoltunk egy merészet, és elengedtük a szabadtéri hagyományt. A Szepesbe költöztünk, és azt hiszem, ennél jobb döntést nem is hozhattunk volna – hangzott el a szervezők szájából.

A színházterem már kora délután megtelt nevető, csillogó arcú gyerekekkel. A folyosókon boszorkányok, vámpírok, zombik és tündérek szaladgáltak, miközben a hat kisteremben folyamatosan zajlottak a foglalkozások.

Volt tökfaragó verseny, ijesztő szoba, társasjáték, arcfestés, diavetítés – sorolta egy anyuka, aki két gyerekkel próbált lavírozni a standok között. – Mindenhol telt ház, sehol egy unatkozó gyerek.

A Szepes Művelődési Központ munkatársai ezúttal is kitettek magukért. – Beleadtunk anyait-apait, meg egy kis sütőtökpürét is – viccelődött az egyik dolgozó, miközben a gyerekekkel fotózkodott.

A programhoz több városi kezdeményezés is csatlakozott: a Velencei úti Könyvmegállónál az Ifjúsági Önkormányzat tagjai csokival várták a bátor kis szellemeket, míg a Könyvkerék külön válogatást készített a könyvszekrénybe. – Most kifejezetten borzongató krimiket és klasszikus rémtörténeteket gyűjtöttünk össze – mondta egyikük. – Halloween után is jól jöhet egy kis hidegrázás.

A TökJó Fesztivál ezúttal is bebizonyította, hogy Érden nemcsak a faragott tökök világítanak, hanem maga a közösség is.

– Szórakozzunk, érezzük jól magunkat, és legalább ilyenkor hagyjuk magunk mögött a vitákat – foglalta össze az egyik szervező. – Ilyenkor látszik meg igazán, hogy ez a város bizony közösség.

És hogy mi a titka az egésznek? Itt még a tök is jó fej.