Érden agusztus 20-án, délelőtt a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében méltón ünnepelte meg a város a magyar államapítást, az ország születésnapját. A hagyományoknak megfelelően színes programmal tisztelegtek a jelenlévők Szent István öröksége előtt.

A rendezvényt, eltérve egy kicsit a hagyományoktól, a helyi egyházak képviselőinek szertartása nyitotta. Papp László, Érd-Postástelep plébánosa megszentelte a kenyeret, majd Literáty Zoltán református lelkész mondott áldást az ünnepi alkalmon.

Ezután Kardosné Gyurkó Katalin miniszteri biztos köszöntötte a jelenlévőket, aki beszédében a szabadság és a függetlenség fontosságára helyezte a hangsúlyt, kiemelve ezek elválaszthatatlan kapcsolatát.

„Függetlenség nélkül nem létezik szabadság, szabad ország, ahogy szabadság nélkül sem független haza. Az államalapítás lényege függetlenségünk megőrzése volt Bizánctól és a Német-Római Birodalomtól. Az, hogy itt állunk ünnepelve országunk születésnapját, egyértelművé teszi, hogy az államalapítás maga a siker”

– hangsúlyozta az ünnep kapcsán Kardosné.

Beszédében az államalapítás kapcsán arra is emlékeztetett, hogy ennek köszönhetően saját földön, saját nyelven, saját törvényeink szerint élhettünk és élhetünk a mai napig.

Az ország és az állam pedig a legerősebb érdekképviseleti forma, amelynek célja minden állampolgár, minden magyar ember. Hozzátette, hogy ezért is ünnepeljük ennyi év távlatából is mindazt, amit Szent István tett.

Csőzik László polgármester ünnepi beszédében az államalapítás kapcsán nemcsak Szent Istvánt emelte ki, hanem apja, Géza fejedelem tetteit is hangsúlyozta, ugyanis elsőként ő ismerte fel, hogy nem lehet egyszerre harcolni két erős birodalommal, ezért a Kárpát-medencében szilárd alapokra volt szükség, amelyekre később Szent István királyunk épített falakat és tetőzetet is.

„Ha gyökeret akarunk verni ezen a kontinensen, akkor a Kárpát-medencében szilárd talaj kell a lábunk alá, és ezekre az alapokra István épített aztán falakat és tetőzetet is. 56 törvénycikk, érsekség, nyolc püspökség, 48 vármegye kellett ahhoz, hogy a betörő ellenséget leverve megalapítsa ezt a hazát. Magyarországot aztán kívülről, belülről konszolidálta. Fizikailag is, lélekben is. Egységes, ellenálló és büszke államá tette. Olyan állammá, hogy őt is, mint királyt megbecsülték a szövetségesei és félték az ellenségei”

– idézte fel a történelmi tetteket a polgármester.

Csőzik László a nemzeti minimumot párhuzamba állította Szent István, fiának írt intelmeivel, hiszen első királyunk az összetartásra, a lelkierőre, a bátorságra és a magyarság felemelésére buzdította örökösét.

„…arra, hogy az ősi barbár szokások helyett a keresztény hit és a jogrend legyen úrrá, a kisstílűség és a maradiság helyett a nagyra törés és fejlődés domináljon. Ez volt akkor az alap. Ma úgy mondhatnánk, nemzeti minimum.”

– hangsúlyozta a város vezetője.

Csőzik szerint a nemzeti minimumot pedig először helyben kell keresni, ami mindannyiunk dolga és felelőssége. A múlt példái is bizonyítják, hogy a városok erősítése az ország felemelkedését szolgálja. Példaként a dualizmus korát említette, amikor a magyar városok gazdasági és kulturális centrumokká váltak, hozzájárulva az ország rohamos fejlődéséhez.

Hozzátette: „Hazánk sorsa mindig akkor virradt fel, amikor egyetértés mutatkozott közöttünk, volt nemzeti minimum. És ma sem kérhetünk szerintem többet, mint nemzeti minimumot. Egy olyan alapot, amire itt Érden is várost építhetünk.” 

Csőzik László, utalva az önkormányzatok nehéz helyzetére, hangsúlyozta, hogy kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek ugyanazt kérik ma: azt, hogy a városokat kell megerősíteni, hogy onnan épüljön újra az ország.

Érd kapcsán pedig a helyi közösség erejéről beszélt, amely képes túllépni a pártpolitikán. „Aki szereti ezt a várost, az beleadja a saját lehetőségét, és hozzáadja mind a tudását, mind a munkáját” – fogalmazott, kiemelve, hogy a cél egy élhető, fejlődő Érd, amely méltó a 75 ezres közösségéhez.

A beszédeket követően a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház – Ifjúforrás Néptáncegyüttes műsorát láthatta az ünneplő közösség, majd átadták a város idei kitüntető elismeréseit is, amelyről ITT számoltunk be bővebben.

Az ünnepség méltó lezárásaként a jelenlévőket az ország tortájával látták vendégül, megkóstolhatták a DCJ Stílusgyakorlat fantázianevű tortát, amely az eredeti dobostorta mesterének – Dobos Carl Józsefnek – monogramját viseli.