Az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP) a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírus nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad – olvashatjuk a NÉBIH honlapján.

A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed.

Aki szeretne többet megtudni erről a fertőzésről, tekintse meg a NÉBIH videóját:

A házisertés-állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek.

Magyarországon az ASP 2018 tavaszáig egyáltalán nem fordult elő, és jelenleg is csak a vaddisznóállományban állapították meg.

Jelenleg 8 megyében találtak fertőzött vaddisznókat: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Pest és Békés megyében.

Az interaktív térképen látszik, hogy Érd területén még nem, Törökbálinton azonban már találtak fertőzött vaddisznót.

A fertőzéstől nekünk, embereknek nem kell tartanunk, az ASP ugyanis csak a házi sertések és a vaddisznók betegsége. Az emberre semmilyen veszélyt nem jelent, nyugodtan túrázhatunk az pestkörnyéki erdőkben. Az úgynevezett szigorúan korlátozott területek határán azonban a turisták találkozhatnak olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

Fontos, hogy ha az erdőjáró elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozik, akkor azt jelentse be a Nébih zöldszámán (06-80/263-244), a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy akár a település önkormányzatának.

Évente 20-50 kilométert terjed a fertőzés a vadállományokban. A hatóság minden erőfeszítést megtesz, hogy ezt a terjedést megállítsa, vagy nagyságrendekkel lassítsa. Az ország teljes területén kötelező a vadászok számára a vaddisznóállományok gyérítése.

Emellett a legfontosabb feladat a házi sertést tartók előtt áll, mégpedig, hogy a megfelelő járványvédelmi intézkedéseket betartsák, és ezzel megelőzhető legyen, hogy a betegség házi sertésekben is megjelenjen.

Bár Érden még nem találtak afrikai sertéspestisben szenvedő vaddisznót, a települést is a fertőzöttek közé sorolják. Ezért háromévente kötelező felmérni a házisertés-állományokat, és az állattartókat tájékoztatni kell a járvány elleni védekezésről is.

Az önkormányzat augusztus 4-én közzétette azt a felhívást, amelyben felszólítja a ló-, szamár-, öszvér-, szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertéstartókat (valamint azokat, akik száz egyednél több baromfit és nyulat tartanak), hogy 15 napon belül legyenek szívesek adatokat szolgáltatni a hivatalnak.

A teljes felhívást itt olvashatják.