Olvasóink közül biztos sokan ismerik a régi viccet, miszerint a szovjet állami rádióban elhangzik, hogy Moszkvában fekete Mercedeseket osztogatnak. Megkérdezik az illetékest, hogy igaz-e a hír, aki erre így válaszol: igaz, de nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem fekete Mercedeseket, hanem fehér Ladákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak…

A fekete Mercedesek most megérkeztek Érdre, méghozzá remek hírrel: a város közel hárommilliárd forint támogatást kap a TOP Plusz program keretében, hét projekt megvalósítására. Az Ófalusi ovi megújítására 440 millió forint, a többi ovi épületének és udvarának fejlesztésére 580 millió, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztésére 201,5 millió, egészségfejlesztésre 518,5 millió, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásának erősítésére 750 millió forint érkezik. Szociális célú városrehabilitációra 30 millió, míg egy turisztikai látogatóközpont megvalósítására 400,4 millió forintot fordíthat a város.

Fentieket Kardosné Gyurkó Katalin (itt írtunk róla bővebben) miniszteri biztos tette közzé július 3-ai facebook-bejegyzésében, illetve osztotta meg az érden láttam hallottam facebook csoportban.

A fideszes politikust sokan mint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnökét, illetve Csőzik László polgármester 2024-es kihívóját ismerik. Bár tavaly a szavazatok csupán 32,58 százalékát szerezte meg, tudomásunk szerint 2026-ban ő indul majd az országgyűlési képviselői székért (nem pedig Aradszki András, aki 2010 óta képviseli Érdet és a környező településeket az Országgyűlésben).

A miniszteri biztos bejegyzésében köszönetet mond mindazoknak, akik a pályázat sikeréért dolgoztak. Mint fogalmaz, munkájuk és a kormányzati támogatás jobbá, élhetőbbé teszi Érdet.

És itt jönnek a Moszkvicsok, merthogy

a hárommilliárd forint nem kormányzati támogatás, nem az állam adja bő kézzel, hanem a város ellenzéki vezetése nyerte el az európai uniós TOP Plusz pályázatokon.

Mi is ez a TOP Plusz? Teljes nevén Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz. Az ország teljes területét lefedi, célja a régiók és vármegyék fejlettségének javítása az EU átlag viszonylatában, illetve az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. A támogatás összege Magyarországra vetítve 1962,5 milliárd forint. Forráskeretének 83 százaléka uniós forrás (az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA+) finanszírozásával), míg 17 százalékát a hazai költségvetés állja.

Azt, hogy egy-egy vármegye, település mekkora összegre pályázhat a forráskeret terhére a 2021-2027-es ciklusban, a kormány határozta meg. Döntésük alapján Érd 4,5 milliárdra jogosult, ami szépen hangzik, egészen addig, amíg meg nem tudjuk, hogy a többi megyei jogú városnak ennek többszöröse jár.

Érd a TOP Plusz források lehívására, valamint a város középtávú céljainak és fejlesztéseinek meghatározására 2022-ben elkészítette Érd MJV Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját, amit többször is módosítottak. Idén márciusban fogadta el a közgyűlés, hogy az Érdnek kialakított keretre milyen pályázatokat nyújtanak be. Olvasóink a belinkelt önkormányzati dokumentumban megtalálhatják ezeket a pályázatokat, ugyanazok, amelyeket Kardosné Gyurkó Katalin említ, a szegregáció elleni küzdelemtől az óvodaudvarok megújításáig.

A Területfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság  július 3-án értesítette az önkormányzatot, hogy ezeket támogatásra méltónak ítélte.  Ez persze nem jelenti azt, hogy a pénzt át is utalták – még több adminisztratív munka, támogatói szerződés megkötése stb. hátra van.

Mindezt a miniszteri biztos meg sem említi. Ahogy azt sem – és Csőzik László polgármester ezt hiányolja leginkább – , miszerint a tervezésben, felmérésben, előkészítésben, a pályázatok benyújtásában több éves munkájuk van az érdi polgármesteri hivatalban dolgozóknak.

A miniszteri biztos nem beszél arról sem, hogy a most elfogadott hárommilliárdnál jóval nagyobb összeg is jöhetne Érdre, csakhogy a kormány döntése alapján az EU-s költségvetésből Érd a lakosságarányát tekintve igen szűkösen részesül.

A poszt azt sem említi meg, hogy a kormány igencsak megcsúszott a TOP Plusz pályázatok kiírásával: az már 2020-ban eldőlt, hogy a települések milyen arányban részesülhetnek a keretből, de a pályázatokat csak 2025-ben írták ki – ez annak fényében, hogy az uniós ciklus 2021-től 2027-ig tart, elég jelentős késlekedésnek tűnik. A támogatási szerződések aláírásáról, pláne az elnyert források átutalásáról pedig még nem tudni semmi közelebbit.

Szűk egy év van hátra a választásokig, lehetséges, hogy a folyamat most felgyorsul. A kormányzati kommunikáció irányát, hangnemét pedig a miniszteri biztos posztja előrevetíti. Ezzel kapcsolatban Csőzik László Facebook-hozzászólásában így fogalmaz:

„Tavaly nyáron – a választások után – lezártam a politikai vitákat. Nincs semmiféle konfliktusom Kardosné Gyurkó Katával. Sőt kerestem az együttműködést vele. Többször beszéltünk, jelezte, segíteni szeretne a városának. Ez így van rendjén egy normális országban. De AZ NINCS rendjén, hogy mások tollával dicsekszik, mások ötletét írja a kormány, a saját nevére, miközben újra ránk küldik az álprofilokat, a Facebook-harcosaikat, és azt harsogják, hogy én vagyok már megint mindenért is a hibás. Remélem, tényleg tenni akar és fog a városáért, és ennek előbb-utóbb látni is fogjuk az eredményét. Mert ez még nem az!!!”