A minap a Szabad Európa podcast műsorának vendége volt Csőzik László érdi polgármester és Székesfehérvár kormánypárti vezetője Cser-Palkovics András. Többek között arról beszéltek, hogy az egyre növekvő központi elvonások sorra lehetetlenítik el az önkormányzatokat, így sok település, köztük Érd is csődközeli helyzetbe került. A beszélgetés első feléből készült cikkünket ITT olvashatják.

A több mint másfél órás műsorban Érd gazdasági nehézségei mellett a város infrastruktúrájának hiányosságai is terítékre kerültek. Érd egyik legégetőbb problémája továbbra is a burkolatlan, vagyis a földutak kérdése – mondta Csőzik László polgármester a podcast interjúban.

A városvezető szerint Érden minden második utca földút, ami jelentősen rontja a lakók életminőségét és a közlekedés biztonságát. A már meglévő, burkolattal rendelkező utak állapota is aggasztó: Csőzik László úgy véli, jó, ha 10-15 százalékuk van igazán rendben.

„Ez a szegélyes, tervezett, közvilágítással, járdával, vízelvezető rendszerrel ellátott utca. Ebből nagyon kevés van, mert az a betegsége Érdnek, hogy nincs erős helyi gazdasága”

– világított rá a problémára helyi politikus.

Szerinte mintegy 10 milliárd forintra lenne szükség a probléma teljes megoldásához, de sokkal inkább az önkormányzattól elvont gépjárműadó visszaadását látná célravezetőnek a megoldás felé vezető úton.

Hozzátette, hogy korábban egy gyors módszert választottak: nem tervezett, hanem útkarbantartási szinten dolgoztak, és így is 63 utcát sikerült leaszfaltozniuk az elvonások ellenére.

Már a gépjárműadó 40 százaléknak is örülne a polgármester, ami Érd esetében évi 400-500 millió forintot jelentene. Csőzik László számításai szerint ezzel az összeggel „egy ciklus alatt meg lenne a város” a földutak tekintetében.

Közétkeztetés

Ami pedig a város csődközeli állapotát illeti, nagy szerepe van ebben a közétkeztetés terén kialakult helyzetnek. Az országos gazdasági nehézségek, így az inflációs tényezők az önkormányzatot is érintik, a kiadási oldalon például az élelmiszerárak emelkedése miatt a korábbi évekhez képest brutálisan nőtt a közétkeztetési költség.

Csőzik László adatai szerint az utolsó békeévben a közétkeztetés Érden nagyjából egy milliárd forintba került, ez az összeg mára három és fél milliárd forintra nőtt. Eközben a kormány által erre a célra juttatott támogatás is csökkent: az eddigi 750 millió forint helyett ma körülbelül 700 millió forintot kapnak.

Érden tehát két milliárd forintot kell a városnak pótolnia a közétkeztetésre, ami „nincs”. A súlyos finanszírozási teher miatt a polgármester számos minisztérium ajtaján kopogtatott és lobbizott segítségért.

A rendszer gyenge pontja a rászorultság vizsgálatának eltérő érvényesülése az egyes intézményeknél.

„A bölcsődéknél még tudjuk nézni, hogy ki az, aki ténylegesen kedvezményekre, mentességekre jogosult. De az óvodák és az iskolák esetében olyan helyzettel nézünk szembe, hogy jó, ha a gyerekek vagy a szülők 15 százaléka fizeti ki a menzadíjat”

– hangsúlyozta Csőzik László.

A többi költséget a közösségnek, az önkormányzatnak kell állnia, amire azonban „nincs szuflája, fedezete”. A probléma gyökere abban rejlik, hogy sok szülő egyszerűen egy papír aláírásával igazolja, hogy gyermeke megfelel a feltételeknek, holott valójában nem szorulnának rá a mentességre. „Az óvónők szólnak nekem, hogy polgármester úr, valamit csináljanak, mert egy csomó olyan gyerek kap mentességet, akinek a szülei olyan állásban vannak, hogy nem szorulnának rá” – jegyezte meg a beszélgetés során.

Csőzik László szerint a helyzetet két módon lehetne orvosolni: vagy növelnék a közétkeztetési normatíva összegét, vagy megváltoztatnák a szabályozást oly módon, hogy lehetővé váljon a rászorultság valós vizsgálata az óvodákban és iskolákban. A polgármester úgy látja, ha csupán a közétkeztetés ágán kapnának segítséget, vagy a szabályozókat módosítanák, akkor úrrá lennének ezen a krízishelyzeten.

A normatív támogatások kapcsán a műsorban elhangzott, hogy az Országgyűlés elfogadta a következő évi központi költségvetést, amelyből az látható, hogy 2026-ban 4 %-kal jut több központi támogatás az önkormányzati feladatokra.

Cser-Palkovics András fideszes polgármester erre úgy reagált, hogy 4 % összességében akár még pozitív is lehetne, főleg azért, mert sajnos a tavalyi esztendőben az idei évre vonatkozóan nem kaptak az önkormányzatok a normatívában semmilyen inflációkövetést.

„A 4 % ehhez képest azért önmagában egy pozitív előrelépés lenne, de hogy az egyes normatíva elemek, az egyes, mondjuk kötelező önkormányzati feladatok állami támogatásában mit jelent, azt ma még nem látjuk”

– jegyezte meg Székesfehérvár vezetője.

A politikus hozzátette, hogy szumma összegeket jelentenek be ilyenkor, így az sem biztos, hogy ezek az emelések a megyei jogú városokhoz el fognak jutni.

Csőzik László is elmondta a véleményét a témában, a jövővel kapcsolatban nem túl optimista, szerinte a számok alapján hasonló helyzet várható, mint az elmúlt években, ami komoly kihívások elé állítja majd Érdet is.

A polgármester kiemelte, hogy az állam várhatóan továbbra is finanszírozza majd a pedagógus béremeléseket, ami az óvodapedagógusok számára jelent pozitívumot, valamint a minimálbér és garantált bérminimum emelésével is számíthatnak támogatásra. Ezen túl azonban nem sok jóra számít.

„Innentől kezdve attól tartok, hogy vége a pozitív dolgoknak, tehát megy a csetlés-botlás tovább, stagnáló szintre lesznek beállítva szerintem a fő normatív összegek”

– fogalmazott Csőzik László.

A már fentebb említett közétkeztetés terén az érdi polgármester arra számít, hogy az állam, ahelyett, hogy besegítene, lassan kezd  kivonulni ebből a rendszerből, és tovább csökkenti a normatívát. Ez a tendencia amúgy már 2020 óta megfigyelhető.

A helyzet hátterében politikai és gazdasági okok is állhatnak. Gazdasági szempontból úgy látja, hogy a magyar gazdaság nem halad előre az elmúlt öt-öt és fél évben, ezért „nincs mit osztani”. A kormány egyfajta „technikai államcsőd-közeli helyzetet” igyekszik lenyomni az ágazatokra, amiből a magyar önkormányzati szféra „jócskán részesült”. Érd szempontjából ez kifejezetten rossz hír, mivel a város „most is fuldokol a csődközeli helyzettől” – jegyezte meg.

Szerinte mostanra oly mértékben csökkent a város mozgástere, hogy ma nem tud arról beszélni, hogy Érden az önkormányzat, önkormányzat lenne, mert kényszerek mentén dönt a városvezetés.

Csőzik László kiemelte, hogy fedezet nem áll rendelkezésre szinte semmire, hanem a kötelező feladatok közül mindössze azoknak biztosítják a finanszírozását, amelyeket el kell látniuk, bár azt sem tudják maradéktalanul megtenni.

„Szerintem akármi is fog történni jövőre tavasszal, akármi is lesz a választások éve, ezt a kérdést el kell dönteni”

– emelte ki az önkormányzatiság helyzete kapcsán Csőzik László.