Betiltják a deltametrin idegmérget alkalmazó, azaz kémiai szúnyoggyérítést Érden – így döntött a közgyűlés. A testület június 4-én fogadta el Tetlák Örs független képviselő előterjesztését.

A döntés nem előzmény nélküli: mint azt korábban megírtuk, a városvezetés már idén is a biológiai védekezést szeretné előnyben részesíteni a kémiaival szemben.

A testület június 4-én elfogadott határozatában kinyilvánította, hogy a katasztrófavédelemmel és egyéb szervekkel, hatóságokkal együttműködve, a deltametrin szúnyoggyérítésben való alkalmazását – leszámítva járványügyi és közegészségügyi indokokat – legkésőbb 2027. január 1-jével megtiltja.

Döntöttek arról is, hogy szeptember 1-ig kidolgoznak egy átfogó lakossági szemléletformáló kampányt is, ami szeptember 1-jével indul, a város rendelkezésre álló média- és közösségimédia-felületein.

A kampány eredményeit folyamatosan értékelik majd.

Miért is fontos a lakossági szemléletformálás?

Mert – ahogy a polgármester is rámutatott az ülésen – sokan nem tudják, mi a különbség a biológiai és a kémiai szúnyoggyérítés között, többen pedig azt hiszik, hogy csak a kémiai irtás az, ami kellőképp célravezető.

Pedig – mint arra a közgyűlésen Tetlák Örs előterjesztő és Csőzik László polgármester rámutatott – ez nem így van. Tavaly, az áradást követő kémiai gyérítésnél tapasztalhatták a lakók, hogy milyen alacsony hatásfoka volt a hidegködös irtásnak, illetve a légi beavatkozásnak.

„Érezni lehetett, hogy három-négy-napig olyan 50-60 százalékkal megcsappant a szúnyogok száma, de pár nap múlva újratermelődött” – jegyezte meg Csőzik László.

Ráadásul a kémiai gyérítésnél alkalmazott deltametrin súlyos idegméreg, minden általa elpusztított szúnyogra jut száz olyan, szintén halálra ítélt rovar, ami nemhogy nem ártalmas, de még segít is a beporzásban, és élelmet jelent a madaraknak.

A biológiai védekezésnél nem mérgezik kémiai szerekkel a természetet, hanem egy, a csípőszúnyogok lárváit elpusztító fehérjetartalmú készítményt juttatnak ki a tenyészterületre. A lárvák elpusztulnak, de a többi rovar (még az árvaszúnyog is) életben marad.

Nem véletlen, hogy Európában már jórészt a biológiai módszert alkalmazzák, és egyre több település – köztük a közeli Tárnok és Törökbálint – is áttért erre.

Persze, ahogy Csőzik László is jelezte, Érd sokkal nehezebb helyzetben van, mint fenti két település, hiszen a város határában ott folyik a Duna, és az áradások rendszerint szúnyoginváziót indítanak el.

Így történt ez tavaly, 2024-ben is. „Ha normális a vízállás, van körülbelül 60-80 olyan hely, ahol a lárvák tenyésznek, de egy esetleges árvíz és az azt követő hirtelen apadás után számtalan pocsolya, pangó vízfelület keletkezik a szigeten. Ezek kiváló szúnyogbölcsők, és a fent említett 60-80 „fészket” szorozzuk meg tízzel, de akár százzal is. Ezzel a helyzettel már nagyon nehéz megbirkózni” – mutatott rá Csőzik László.

Ismerve és elismerve a nehézségeket, azon vannak, hogy minél több jó gyakorlatot sajátítsanak el. A polgármester megemlítette Dunakeszit, ahol új módot kerestek és találtak a szúnyogok elszaporodásának megfékezésére: biológiai szúnyogirtó csapdákat vezettek be, kiváló tapasztalatokkal, és most az érdi városvezetés is felvette a kapcsolatot a csapdákat biztosító céggel.

Bizonyára sokaknak felcsillant a szemük a biológiai szúnyogirtó csapda hallatán. Érdemes tájékozódni, utánanézni, de az ezzel töltött idő mellett szánjunk pár percet arra is, hogy kiűrítjük a pangó vizeket rejtő kerti eszközöket, vizet cserélünk a madáritatóban, kerti tavunkat pedig olyan élőlényekkel népesítjük be, amelyeknek a szúnyoglárvák kiváló eledelt jelentenek.

Ha csak ennyit teszünk, már szúnyogok százainak, ezreinek kikelését akadályozzuk meg. A maradékot pedig hathatósan távol tarthatjuk szúnyoghálóval – feltéve, ha megfelelően helyezzük fel –, és ilyen melegben még a ventillátort is bevethetjük ellenük, hiszen a szúnyogok nem kedvelik az erős légmozgást.

Ha Önöknek is van ötletük, hogyan tartják távol szelíd eszközökkel a szúnyogokat, írják meg facebook-oldalunkon, cikkünkhöz kommentelve.