Június 2-án újabb fordulójához érkezett az érdi SUMP, vagyis a „Fenntartható Városi Mobilitási Terv” kidolgozása. Ha nem tudná mi ez, ajánljuk figyelmébe korábbi cikkeinket, ITT.
Mint megírtuk, az Érd közlekedésfejlesztését célzó projekt jelenleg a helyzetfelmérés szakaszában jár, amikor is mindenki elmondhatja, hogy szerinte milyen közlekedési megoldásokkal, változtatásokkal lehetne jobbá tenni a helyi közlekedési viszonyokat.
Röviden, egy olyan terv létrehozása a szándék, hogy annak majdani megvalósulásakor az autósoktól kezdve, a vonattal vagy busszal közlekedőkön át, egészen a kerékpárosokig és gyalogosokig, mindenki elégedetten dőlhessen hátra. És akkor a leendő hajókikötőről és metróállomásról még nem is beszéltünk.
A projektről való ötletelés során egy kérdőív formájában véleményt alkottak már a lakosok, ahogy elmondták elképzeléseiket városunk önkormányzati képviselői, illetve a helyi vállalkozók is, míg ezúttal a helyben működő civil szervezetek fejthették ki a SUMP-al kapcsolatos álláspontjukat.
A találkozón résztvevők kérdéseiből az derült ki, hogy a helyi civileket főként a kerékpáros közlekedés helyzete foglalkoztatja, de szóba került a gyalogos, illetve az akadálymentes közlekedés javítása is.
Csengeri Attila, mint önkormányzati képviselő és vállalkozó már a korábbi megbeszéléseken is jelen volt, ezúttal viszont az Érd Körbe Egyesület elnökeként, a biciklisek érdekeit szem előtt tartva szólt hozzá a témához.
„Felhívtam a figyelmet a közbringa rendszer kialakítására, ami jelenleg nem létezik Érden, miközben számos megyei jogú városban, vagy hasonló népességű európai városban működik ilyen. Például Budapesten is egyre növekszik a népszerűsége, ezért érdemes lenne megvizsgálni ennek is a lehetőségét“
– fogalmazott Csengeri Attila, aki az eddigi tanácskozások tapasztalatait összegezve úgy véli, a sokszor elhangzó „élhető város“ kifejezés helyett talán érdemesebb lenne az „emberközpontú város“ kifejezést használni.
„Az emberközpontúság azt jelenti, hogy mennyire vagyunk képesek az emberek fejével gondolkozni. Hiszen van olyan, aki gyalogosan közlekedne, van olyan, aki a mozgásában korlátozott – kerekesszékes, látássérült -, miként eszünkbe juthatnak a nyugdíjasok is, akiknek sokszor egy-egy lépcsőnek a leküzdése is problémát okozhat“
– tette hozzá a politikus, vállalkozó, civil érdekvédő.
Egyúttal egy némileg kritikus megjegyzést is megengedett magának, mondván a felsorolt dolgokat már alapvetésnek kéne tekintenünk a XXI. században, nem pedig a civileket és az itt élőket kellene minderről kérdezni.
Mint megtudtuk, a „Fenntartható Városi Mobilitási Terv” következő összejövetelére a közösségi közlekedésért felelős szolgáltató képviselőit szeretnék meghívni, ugyanakkor ennek időpontja most még kérdéses.
