Mit tesz a szülő, ha megbetegszik a gyerek? Elviszi a körzeti gyermekorvoshoz. És ha a foga fáj? Viszi a gyermekfogászatra – hangzik a logikus válasz, de a fogászati alapellátás tekintetében a helyzet egy kicsit bonyolultabb ennél, a gyermekfogászati alapellátás ugyanis más rendszerben működik, mint a háziorvosi.

A gyermekfogászati ellátási rendszer rendkívül heterogén, ami nemcsak a lakosság körében, hanem a szakmán belül is problémát jelent. A 18 év alattiak ellátását 1. területi kötelezettségű gyermekfogorvosi körzetek, 2. területi ellátású vegyes (felnőtt és gyerek) körzetek, 3. intézményi ellátási kötelezettséggel működő iskolafogászatok végzik.

Lássuk, mit jelent ez a számok nyelvén: a 2020-as adatok szerint mindössze 180 gyermekfogorvosi körzet van Magyarországon, ebből 123 Budapesten (és egy részük betöltetlen). Országszerte 1979 vegyes fogászati körzet fogadja a pácienseket, emellett 275 iskolafogászati körzetben látják el az intézményeket.

Felmerül a kérdés: mi a helyzet Érddel?

Városunkban az iskolafogászat mellett (ami a helyi óvodákba és iskolákba járó gyermekeket látja el) vegyes fogorvosi körzetek vannak. Tehát: ha a gyermekünk még nem jár oviba, illetve nem érdi suli diákja, és Érden szeretnénk a fogorvosi ellátást igénybe venni, ahhoz a fogorvoshoz kell vinnünk, ahová felnőttként mi is tartozunk. Egyetlen gyermek sem marad ellátás nélkül, csak épp nem az érdi iskolafogászaton látják el.

A teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével – 18 éves korig, illetve a nappali rendszerű oktatás keretében köznevelési vagy szakképző intézményben folytatott tanulmányok ideje alatt térítésmentes.

Ha sürgős beavatkozásról van szó, azt térítésmentesen igénybe lehet venni a területi ellátási kötelezettségtől függetlenül bármely finanszírozott fogászati szolgáltatónál.

Ha speciális ellátásra, beavatkozásra van szükség, a Budapest, Szentkirályi u. 40. alatti Gyermekfogászati és Fogszabályozási klinika tud segítséget nyújtani.

Természetesen dönthetünk a magán gyermekfogászat mellett is, ezt azonban a TB nem finanszírozza.

Miért nem ugyanolyan a gyermekfogászati rendszer, mint a gyermekháziorvosi? Miért kell így megbonyolítani?

– kérdezhetik olvasóink.

Tudni kell, hogy a jelenlegi felállást még a ’90-es évek második felében, az alapellátás privatizációja idején hozták létre – és be is betonozták. Hogy miért? Finanszírozási okokból.

Az iskolaorvosokkal ellentétben az iskolafogászatok teljes körű ellátást nyújtanak a kis pácienseknek. Nemcsak szűrik, hanem visszarendelik, kezelik is őket. A nagyobb városokban heti ötnapos ellátást nyújtanak (Érden is), mégis méltatlanul diszkriminatív helyzetben vannak:

nem területi, hanem intézményi ellátási kötelezettségük van, ami a praxistörvény szerint nem eredményez praxisjogot. Ezért bár funkciójukat tekintve alapellátó gyermekfogászatok, praxisközösségekhez nem csatlakozhattak, és az orvosi bértámogatásból csupán 30 százalékban részesülnek.

Az iskolafogorvosok a fogszabályozó (és minden más) szakellátó kollégáikkal együtt a 2021-es orvosi béremelési program igazi vesztesei. A MOK Fogorvosok területi Szervezete régóta folytat tárgyalásokat helyzetük, jogállásuk rendezésére – tudtuk meg a MOK Fogorvosok Területi Szervezete Iskolafogászati Munkacsoportjának vezetőjétől.

A jelenlegi felállás helyett a megoldás az lenne, ha a városokban lennének felnőtt fogorvosi körzetek (kevesebb, mint a jelenlegi vegyes), és mellettük alapellátó gyermekfogászatok, amelyek az iskolafogászati feladatot IS ellátják, mint a privatizáció előtt – így minden gyermeket gyermekfogorvos látna el.

Ez a megoldás találkozna a szülők igényeivel, akik érthető módon gyermekfogászati rendelőbe szeretnék vinni a gyermeket, nem pedig a vegyes fogászati rendelőbe, és nem azért, mert nem bíznak a területileg illetékes fogorvosban, hanem azért, mert – ahogy az egyik anyuka megfogalmazta – „ott még a szék és a pohár is más, a gyerek kevésbé fél, és sokkal együttműködőbb”. Aki vitt már rettegő gyereket fogorvoshoz, az pontosan tudja, miről van szó.

Természetesen a nem érdi oviba, suliba járó gyerekeknek is van iskolafogorvosuk, nem kötelező a vegyes fogászatra vinni a gyereket, de az az iskolafogorvos nyilván nem Érden, hanem azon a településen található, ahová a gyermek jár. (Érdemes eltenni az iskolai/óvodai rendszeres szűrések eredményéről kapott dokumentumot, amelyen a cím, elérhetőség megtalálható, vagy érdeklődni az oktatási intézménynél, ha a szolgáltatásukat szeretnénk igénybe venni.)

Attól egyébként nem kell tartanunk, hogy a vegyes rendelésen nem tudják ellátni a gyermeket. Minden alapellátást betöltő fogorvosnak azonos a végzettsége, amely gyermekfogászati képzést is tartalmaz, a körzeti fogorvosi rendelők pedig azonos minimumfeltételek mellett kaphatják meg az NNK-tól a működési engedélyeiket.

A főállású iskolafogorvostól ugyanakkor gyermekfogászati szakvizsgát, de legalábbis többéves szakmai gyakorlatot kérnek az állás betöltéséhez. Vegyes körzetet ellátónál ilyen kitétel nincs.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi áll a gyermekfogászatok (újra)alakításának útjába? Miért nem változik a rendszerváltás idején kialakított formáció? A válasz egyszerű: a jogszabályok által előírt feltételek miatt. 2012-től vegyes körzetű települések esetében új területi gyermekfogászatot csak akkor lehet kialakítani, ha a vegyesek a gyermeklakosságról önként lemondanak, és átadják a gyermekfogászatoknak, vagy az önkormányzat kártalanítja őket.

Erre igen kevés az esély a legtöbb, amúgy is forráshiánnyal küzdő településen, és mivel a szülők – mint fentebb írtuk – inkább az iskolafogászatra viszik a gyermeküket, nem pedig a vegyes ellátást biztosító rendelőbe, az iskolafogászatok jelentős leterheltséggel működnek. A bértámogatás hiánya is veszélyezteti az iskolafogászatok stabilitását, és az eszközállomány fejlesztése is problémákba ütközik.

„Gyermekekkel dolgozunk, ez nem futószalag, ahol az ellátási sebesség gombnyomással növelhető. A minimumidő emelése miatt hamar betelik iskolaidőben a 100 százalék volumenkorlát” – hangsúlyozta az Iskolafogászati Munkacsoport vezetője. „Fogászaton belül itt a legjelentősebb a fizikai és pszichés megterhelés, heti 5 nap teljes munkaidőben, melyhez a frusztráló bérszakadék miatti kiégés is társul” – tette hozzá.

Mindehhez vegyük hozzá, hogy a gyermekek fogainak állapota sem rózsás. Egy érdi fogorvostól megtudtuk, hogy egy országos, 2000-ben végzett vizsgálat szerint az 5-7 éves korosztályból a gyerekek 73 százalékának, a 12 évesek 82,5 százalékának volt egy vagy több lyukas foga.

WHO-nak van egy úgynevezett DMFT indexe (D= lyukas, M= hiányzó, F=tömött, a T = tooth, azaz fog). A fogorvosok összeszámolják, hogy egy páciensnek összesen hány lyukas, hiányzó és tömött foga van, és a kapott számot hasonlítják össze országonként, korcsoportonként a nemzetközi felmérésekben.

Magyarországon ilyen vizsgálat húsz éve nem volt az érdi gyermekfogorvos szerint. A 2005-ös eredmények viszont rendelkezésünkre állnak: Magyarországon ez a mutató 3,8 volt, azaz egy 12 éves gyermeknek 3,8 lyukas, hiányzó és tömött foga volt 2005-ben.

Ezzel a középmezőnyben voltunk (a sereghajtó Bosznia-Hercegovina (8,6) és Románia (7,3) volt, míg az élbolyban az Egyesült Királyság (0,7) és Hollandia (0,8) végzett. Hogy mit mutatna egy 2025-ös vizsgálat, arra nézvést csak találgathatunk, de valószínűleg azok járnak közelebb az igazsághoz, akik szerint az elmúlt huszonöt évben nem javult, hanem romlott a helyzet, ami a gyermekek fogainak állapotát illeti.

Erről nem a fogorvosok és nem a fogorvosi rendszer tehet. Részben függ attól, hogy hozzájut-e a gyermek a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez. Az ép fogazat megőrzése részben a szülő felelőssége, hiszen ő alakítja ki az étkezési szokásokat, ő felügyeli, hányszor és hogyan mos fogat a gyermek, és rajta áll az is, hogy az iskolafogászaton kiszűrt problémával visszaviszi-e kezelésre, és időben eljut-e panaszával a fogorvoshoz az óvodás, iskolás.

A prevención, azaz a szuvasodás megelőzésén nagyon sok múlik.

Minél tovább sikerül megőrizni a fogak épségét, minél később alakulnak ki lyukak, szuvasodások, annál könnyebben lehet kezelni a gyermeket, hiszen a picik kevésbé együttműködők, gyakran nem engedik a beavatkozást. Törekedjünk hát arra, hogy a gyerekek fogai a lehető legtovább épek, egészségesek maradjanak.