Restoriver néven indult útjára egy nemzetközi projekt a Duna-régióban 2024-ben.  15 partnerintézmény (köztük Érd) vesz benne részt, és a Duna Régió program finanszírozza, az EU társfinanszírozásával.

Célja hogy helyreállítsa a Duna és mellékfolyói mentén azokat a folyópartokat és part menti területeket, amelyeket az emberi beavatkozás hátrányosan érintett. Ennek érdekében természetes vízvisszatartó intézkedéseket alkalmaznak.

Az érdi Duna-part is bekerült a programba: a szakemberek olyan megoldásokat szeretnének kidolgozni és tesztelni, amelyeknek köszönhetően a terület kevésbe lesz száraz. Mert bár áradások idején a sziget jelentős része víz alá kerül, aszályos időszakokban bizony kiszárad a talaj. És nincs az a hazai élőhely, illetve élővilág, amelyik el tudná viselni, hogy hónapokig egy csepp eső sem esik, aztán hirtelen derékig áll a víz.

A program korábbi érdi elemeiről korábban már írtunk, cikkünket itt találják olvasóink.

A vízvisszatartásra több megoldás is kínálkozik. A természetes vízmegtartási lehetőségekről, az aszálykárok csökkentéséről, illetve a klímaváltozás hatásairól beszélgettek csütörtökön a Magyar Földrajzi Múzeumban rendezett műhelymunkán.

A Restoriver programban részt vevő szakemberek minden érdeklődőt szeretettel láttak, a beszélgetésbe pedig bárki bekapcsolódhatott.

Elsőként a programot és célkitűzéseit, valamint az érdi Duna-part helyzetét ismertették a programban részt vevő szervezetek képviselői. Samu Andrea (WWF) a A RestoRiver projektet mutatta be, Ádám Szilvia (WWF) a Beliczay-sziget és környéke vízmegtartási lehetőségeiről beszélt, Dukay Igor (ReNatur) pedig szélesebb érdi kitekintést adott ugyanebben a témában.

A rendezvény vendége volt az Érden élő Erdélyi Pupa Balázs, több úti- és horgászfilm készítője is, aki az iparszerű horgászattal szemben a természet- és környezetvédelmi szemléletű horgászat fontosságáról beszélt.

Ádám Szilvia az ÉrdMostnak elmondta: a Beliczay-sziget vízmegtartását javítani lehet azzal, ha  elérjük, hogy áradás után a Duna vize lassabban jusson vissza a főmederbe, több víz maradjon meg a szárazföldön. Így nemcsak új élőhelyek alakulnak ki, hanem több víz be tud szivárogni a talajba, ami a távolabbi területek vízháztartására is pozitív hatással van.

A gát túloldalán, a védett oldalon is lehet tenni a vízmegtartásért, a vízelvezetés lassításával, esőkertek kialakításával. „Minden kert alkalmas lehet arra, hogy ne levezesse, hanem helyben tartsa a csapadékot. Így lehet javítani egyre csökkenő vízmérlegünket” – hangsúlyozta Ádám Szilvia.

A Restoriver program keretében kialakítják a különféle vízvisszatartási megoldásokat, és ezeket egyeztetik az érintettekkel. Elvégeznek egy olyan hidrodinamikai modellezést is, amely segít megtalálni a választ arra, hogy mennyi víz tartható vissza a szigeten.

Miután az egyeztetéseken kialakulnak a konkrét elképzelések, amelyeket mindenki támogat, elkészítik a konkrét kiviteli terveket. A megvalósítást ez a program nem fedezi, de másik projekt keretében lehetőség nyílhat a kivitelezésre is – tette hozzá a szakértő.

„Bízunk benne, hogy a kivitelezésre is tudunk pénzt lehívni. Azt vizsgáljuk most a WWF-fel közösen, hogy kisebb, 10-20 milliós kísérleti projekteket meg tudunk-e valósítani” – mondta az ÉrdMostnak Csőzik László polgármester, aki szintén részt vett a műhelymunkában.

Példaként említette a Beliczay-szigetet körülölelő árokrendszer átalakítását és a Benta-patak küszöbének megemelését. Ez utóbbinak köszönhetően nem futna ki minden víz hirtelen a Dunába, hanem megmaradna ezeken a régi ártéri területeken, amelyek a mostani, aszályos nyarakon teljesen kiszáradnak.

A vízmegtartás sokak számára még nagyon „zöld”, nagyon távoli kérdésnek tűnik, de tisztában kell lennünk azzal, hogy hirtelen beköszönt majd a hétköznapjainkba is – a következő évtizedekben sokat hallunk majd erről a problémáról – jegyezte meg a polgármester.

Hangsúlyozta azt is: a Beliczay-szigetből nem lesz második Kopaszi-gát, lebetonozott part. A fő cél az, hogy minél inkább megőrizzék, megvédjék a sziget természetközeli állapotát. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a Duna-parton nem lehet majd rekreációs és sporttevékenységet végezni.

„Ami a sziget távolabbi sorsát illeti, olyan jó lenne elérni, hogy a területet (ami jelenleg ipari erdő, ahol fakitermelés folyik) átvegye az államtól az önkormányzat, és parkerdőként használhatnánk, de ez távolabbi cél. Jó lenne ide eljutni 15-20 év múlva” – jegyezte meg.