1945. január 6-10. között többezer fiút, férfit hurcoltak el málenkij robotra Érdről és környékéről. A vásártérre csalták őket, illetve éjszaka törtek rájuk otthonaikban, és hajtották kíméletlenül a 16-60 év közötti embereket Ercsin keresztül a bajai, szegedi, temesvári gyűjtőtáborokba.

Sokan útközben vagy a gyűjtőtáborokban meghaltak, nem tudták elviselni az embertelen körülményeket. Akik túlélték, szovjet lágerekbe kerültek. Több évnyi megpróbáltatás után csak töredékük tért haza.

Rájuk, az elhurcoltakra emlékezik Érd minden esztendőben. Idén nem január első (illetve második) vasárnapján, hanem az emléknapon, január 8-án (szerdán) tartják a városi megemlékezést és koszorúzást a Szabadság téren, a fájdalmas nőalak szobránál.

A megemlékezés 16 órakor kezdődik, Csőzik László mond beszédet. Háromnegyed ötkor tárlatvezetés indul a Földrajzi Múzeum Szabadulás nélkül című kiállításán.

Talán nem sokan tudják, de a múzeumalapító Balázs Dénes is megjárta a szumgaiti fogolytábort, ahol 3,5 évet töltött.

A múzeumi tárlat tablók, fotók, korabeli használati tárgyak, túlélőkkel folytatott beszélgetések segítségével érzékelteti a málenkij robotra hurcoltak szenvedéseit és kiszolgáltatottságát, és érinti az itthon maradt családtagok sorsát és megpróbáltatásait is.

Negyed hattól a résztvevők megtekinthetik a Szabadulás nélkül című dokumentumfilmet. Az Érd TV 2017-es alkotásában szakértők és túlélők elevenítették fel Érd legnagyobb tragédiáját.

Nem ez lesz az egyetlen esemény, ami az elhurcoltak emléknapjához kötődik. A Kalandos Küldetés idén is megtartja emlékező sétáját. Az eseményt január 5-én, 9:30 órai kezdettel tartják, és azon az útvonalon mennek végig, amelyen az elhurcoltakat hajtották.

Süle Zsolt szervezőtől megtudtuk, hogy az idei esemény nem annyira séta, mint zarándoklat lesz, hiszen egészen Ercsiig gyalogolnak majd, ami 15 kilométerre van. Aki szeretne csak egy szakaszt megtenni, arra is mód van.

Az első szakasz a régi buszpályaudvar parkolójából indul, és az Alsó és a Karolina utcán át az Ercsi úti sportpályáig tart (ez körülbelül egy órás séta). Néhány ponton megállnak, felelevenítik a helyhez kapcsolódó történeteket.

A második szakasz a 6-os út elkerülőjén lévő emlékkeresztig tart. Aki szeretne, innen visszagyalogolhat, illetve -buszozhat a városba, aki pedig úgy dönt, hogy továbbmegy, a Benta-patak mellett, a kertek alatt teheti meg a következő szakaszt Battáig. Ez egy vélhetően sárosabb, nehezebb terep.

Az utolsó rész Battától Ercsiig vezet, ami további 6-8 kilométer, rendezettebb úton. A zarándoklat végén közösségi közlekedéssel térhetnek haza a résztvevők.

Az eseményen a részvétel ingyenes, további tudnivalók itt.

Sajnos ma, nyolcvan esztendő után már nincs köztünk egyetlen érdi túlélő sem. A hozzátartozók viszont őrzik emléküket.

Eszes Mária (Érdi Német Nemzetiségi Önkormányzat) édesapját és nagybátyját is elhurcolták. Nekik sikerült hazatérniük. Eszes Vendel 1994-ben családja és több társa támogatásával kőkeresztet állított az Ercsi és a 7-es út találkozásánál. Itt gyűlnek össze minden esztendőben a leszármazottaik, és énekkel, imával róják le kegyeletüket.

Mint Máriától megtudtuk, idén január 12-én, vasárnap találkoznak az emlékkeresztnél.

„Nyolc órakor a Jézus Szíve Templomban celebrálnak szentmisét az elhurcoltakért, mi ezt követően, tíz órakor tartjuk megemlékezésünket” – tette hozzá.