November 4. immár tizenegy éve hivatalos nemzeti gyásznapnak számít. Az 1956. október 23-án kirobbanó szovjet- és kommunistaellenes felkelést – mely később fegyveres szabadságharccá vált – ezen a napon verte le a túlerőben lévő szovjet hadsereg, amely 1956.november 4-én hajnalban támadást indított Budapest, a fontosabb nagyvárosok és katonai komplexumok ellen.

A szovjet csapatok ellen elkeseredett harcot folytattak a felkelők, kisebb rendőri és honvédelmi alakulatok, de a betolakodó erő egy hét leforgása alatt a fővárosban és vidéken is felszámolta a fegyveres ellenállást.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)  rendszerváltásig titkosított adatai szerint közel 2700 magyar halálos áldozata és 20 ezer sebesültje volt a harcoknak, a szovjet megszállók részéről mintegy 700 elesettet regisztráltak. A szabadságharc magyar halottjai túlnyomórészt Budapesten vesztették életüket, de százak haltak meg harc közben vagy az események fegyvertelen szereplőjeként vidéken, így Érden is.

Vétlen érdi áldozat volt Bojó Simon fuvaros, akinek lovaskocsiját egy orosz tank borította fel, s közvetve ez okozta halálát – és Firtelmeister Sándor, aki az Érden álló tankbarikád körül nézelődött, mikor egy harckocsi lőni kezdte az úttorlaszt, egy repeszdarab pedig azonnal megölte a fiatalembert.

November 4-én minden évben megemlékezést tart az érdi önkormányzat is: az eseményre hétfőn délután öt órakor, az Ötvenhatosok terén kerül sor, melyre minden érdeklődőt várnak. Beszédet mond majd Csőzik László, Érd megyei jogú város polgármestere, a rendezvényen a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület is közreműködik.