A minap Fehér György, a Dog-Ma kutyasuli vezetője volt az Érd FM: Bundáskenyér című reggeli műsorának a vendége. A kutyaviselkedési tanácsadót és kutyakiképzőt elsősorban annak, a közelmúltban Pápán történt kutyatámadásnak az apropóján faggatták, melynek során egy tízéves kislány kutyáját megölte egy másik eb.

Fehér György egy rövid Facebook videóban már akkor is elmondta a véleményét a dologról, de a mostani, háromnegyed órás beszélgetés során még részletesebben belemerültek a témába.

A szakértő, mint korábban, most is leszögezte, hogy az említett kutyatámadás első számú felelőse természetesen a támadó kutya, illetve a gazdája, azonban nem szabad szó nélkül elmenni a másik fél felelőssége mellett sem.

„A legnagyobb szülői felelőtlenség a gyereket a kutyával kiengedni az utcára. Tizenéves gyerek nem sétáltathat kutyát egyedül az utcán. És azért nem, mert nem tudja kezelni azokat a vélt vagy valós stresszhelyzeteket, amelyek az utcán történnek”

– fogalmazott akkor, és ezt most is megerősítette, mondván, az ilyen helyzetek a kutya, mint faj meg nem értéséből, illetve az adott egyed rossz neveltetéséből fakadnak.

A kérdést szélesebb horizontról megközelítve Fehér György kifejtette, szerinte alapvetően az a gond, hogy az elmúlt húsz-harminc évben nagyon megváltozott a kutyatartás szokása. Míg száz éve száz kutyatartóból kilencvennyolc valamilyen céllal tartott kutyát, és csupán kettő hobbiból, mára ez a tendencia megfordult.

„Megváltozott a helyük a családban. Csak elfelejtettük mondani a kutyáknak, hogy szokjanak le a zsákmányszerző, vadászó magatartásukról, ami alapösztön.”

Mint kutyakiképzőnek az egyik legfőbb feladata elmondani, de még inkább elhitetni a gazdikkal, hogy a kutya alapvetően azért került az ember mellé, hogy az ember kihasználja az állat agresszivitását. Noha a kutyák ezen képessége sokat gyengült az idők során, de azért még mindig egy agresszív lényről van szó.

Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy megfelelő oktatással, képzéssel nagyon szépen beilleszthető a kutya a családba.

Példaként Fehér a saját magyar vizsláját említi, ami kiemelkedő vadászösztönű kutya. Ő benti kutyatartóként szereti, ha kutyus mindig körülötte van, két kisgyermeke is folyamatosan a vizsla közelében játszik, nyüstölik, rámásznak, vonszolják a kutyát. Sőt, baráti összejövetelekkor még több gyerek csinálja ugyanezt.

Ilyenkor – mint mondja – a kutyának akár az is eszébe juthatna, hogy „odacsap”. Mégsem teszi, de csak azért nem, mert ő gazdaként három évnyi munkát tett abba, hogy a kutya jól nevelt legyen.

Szerinte sokan ezt a melót felejtik vagy hanyagolják el.

Összefoglalva, a gazdinak először azt kell tudatosítania, megtanulnia, hogy milyen állatot is hozott a családba, másrészt pedig meg kell tanulnia kezelni az adott kutyát.

Saját bevallása szerint „polgárpukkasztó”, amikor azt mondja valakinek, hogy ne tartson kutyát, ha nincs ideje, kedve eleget foglalkozni vele, ha nem tud vagy akar gyakorolni, sétálni, játszani.

Aki pedig mindezt bevállalja, annak meg kell tanulnia, hogyan érdemes foglalkoznia a kedvencével. Akár magától, akár pedig kutyaiskola és kutyakiképző közreműködésével.

Persze a kutyakiképző sem varázsló, neki is idő kell ahhoz, hogy egy kutyának látható módon megváltoztassa a magatartását. Fehér György azt mondja, minimum húsz óra kell ahhoz, hogy lehessen „mit kezdeni” egy kutyával, de ami a legfontosabb:

„Az engedelmességi feladatokat végrehajtani tudó, és az engedelmesen viselkedő kutya között egy évnyi munka különbség van.”

Egy alapfokú képzés legfeljebb annyira elég, hogy a gazda kezd ráérezni kutyája viselkedésére, valamint irányítására. Ez utóbbi a kutyák nevelésének alapszabálya: rá kell érezni, hogy mi irányítjuk az ebet, nem pedig fordítva.

„Az a baj manapság, legalábbis a magyar kutyatartó társadalmat figyelve, hogy nem kutyaként, hanem gyerekként tekintünk a kutyára. Az a gazdi, aki úgy gondolja, hogy nem kell szabályokat tartani, mert úgy jó a kutyának, ahogy van, és az eb boldog attól, mert mindent megengedek neki, maga lép a rangsor második helyére”

– hangsúlyozza a tréner.

Arra is figyelmeztet, hogy a túlszeretés, az „ajnárgazdiság” a kutya szemében negatív energia, a kutya nem lesz attól engedelmes, ha bármit megtehet. Akkor lesz engedelmes, ha betartjuk és betartatjuk a szabályokat, ami az együttéléshez fontos. Ezek a szabályok vezetik az életét, és mutatják meg neki, hogy az ember a főnök.

Hiszen a kutya igazából arra vágyik, hogy szolgálja az embert. Ha ezt nem kapja meg, akkor átveszi az irányítást, ami aztán megágyaz az agressziónak, a támadásnak, és úgy általában a felelőtlen állattartásnak – teszi hozzá a kutyakiképző.

Igaz, hogy a kutyával dolgozni kell, hogy az az állat az objektív és szubjektív elvárásoknak megfeleljen, ám ezt minden esetben meg fogja hálálni.

A műsorban számos további kérdés is felmerült. Például, hogyan etessük, hogyan vezessük pórázon kutyánkat? Az udvaron vagy a lakásban tartsuk? Mikor foglalkozzunk vele, mikor ne? És milyen energiaszintű kutyát érdemes választanunk.

A válaszokat, illetve a teljes beszélgetést alább hallgathatják meg:

Egyébként egy, a pápaihoz hasonló eset nemrégiben városunkban is történt, amiről ITT írtunk bővebben. Nem mellesleg az érdi kutyatámadás ihlette EZT, szintén a témába vágó írásunkat is.