Az 1951-ben az erdélyi Marosvásárhelyen született Kovács Árpád kisiskolás korától kezdve rajzolt és festett. Tagja volt egy helyi tehetségfejlesztő körnek, ahol olyan elhivatott művészek, pedagógusok keze alatt tanulhatott, mint Olariu György és Barabás Éva.

Később mégsem hivatásos művész, hanem textilmérnök lett, ebben a szakmában is dolgozott, és csupán az ezredfordulót követően tért vissza az alkotáshoz.

A 2005-ös újrakezdés először hobbinak tűnt, azonban szép lassan komoly művészi tevékenységgé vált, majd 2013-ban már egyéni tárlaton mutatkozhatott be a közönségnek. Azóta pedig több, mint húsz egyéni és csoportos kiállítása volt Budapesttől kezdve, Debrecenen és Kolozsváron át, egészen a 2000 óta lakóhelyének számító Érdig.

Mint azt a róla készült portréfilmünkben elmondta, a festészet számára terápia, ami már többször is kirángatta őt a nihilből és depresszióból.