Alig telt el két nap a kormányfő évértékelő beszéde után, Érd, Sóskút és Tárnok máris érezheti a saját bőrén, hogy szavai mennyire vehetők komolyan.

„Gazdaságfejlesztés” címén Orbán Viktor kiemelten foglalkozott az akkumulátorgyárakkal, és azon belül is azzal, mennyire jó az országnak, hogy a „zöld átállás” globális éllovasa lehet. Értette ez alatt az országot ellepő akkumulátorgyárakat és -feldolgozó üzemeket, amelyek révén „élhetőbb lesz az országunk” és „kiszabadulhatunk az energiafüggőségből”.

Ez utóbbitól szerinte „karnyújtásnyira vagyunk”. Azon híveit, akikhez eljutottak az akkumulátorgyárak körüli közfelháborodás hírei, azzal kívánta megnyugtatni, hogy persze „az emberek jogos környezetvédelmi és biztonsági szempontjait figyelembe kell venni, sőt, azoknak elsőbbséget kell adni, és ezért csak az európai mércének megfelelő üzemeket szabad működtetni.”

Nos, Sóskút már láthatja, hogy ez mekkora humbug, mi pedig itt Érden különösen közel leszünk a szabadság kitüntetett helyeihez. Itt van nekünk Iváncsa, és itt lesz nekünk a sóskúti akkumulátor-feldolgozó, amelynek megvalósítása előtt a tegnapi kormányrendelet-módosítás nyomán immár nincs akadály. A Sóskútra tervezett „Hulladékfeldolgozásra irányuló beruházást” a helyrajzi számmal is pontosított területeken a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníttatja.

A történtek fényében vegyes érzelmeket válthat ki az a beszélgetés, amelyet az RTL vett fel König Ferenccel, Sóskút polgármesterével a botrányba fulladt lakossági meghallgatás után. König elmondta ugyanis, hogyan zajlott ez az egész, és azt is, mekkora volt a mozgástere ebben a történetben neki és a képviselőtestületnek.

Úgy történt, mesélte el, hogy előbb jött egy telefon. Aztán másnap délben jöttek az elvtársak és az Andrada képviselői, és kétórás beszámolót tartottak a képviselőtestületnek arról, milyen beruházás jön Sóskútra. Majd „a píárosok megnyomták a gombot és kiküldték a sajtóközleményt, hogy az Andrada Sóskútra jön”.

König Ferenc szerint a magyar kormány kész helyzet elé állította őt, és ez ugyanígy zajlott Iváncsán is, ahol az SK nevű koreai akkumulátorgyár épült föl, Magyarország legnagyobb zöldmezős beruházásaként.

„A kormány nem engedheti meg magának, hogy itt népszavazások legyenek, mert valakinek biztos problémája lenne mindennel, és a kormány semmit sem tudna Magyarországra hozni. Ezt pedig nem engedi meg”

– mondta el König Ferenc.

De akkor hogyan sikerülhetett Alsózsolcán, kérdezhetjük joggal. Továbbá, hogy vajon az Európai Unió egyik tagállamának kormánya megengedheti-e magának, hogy rendeleti kormányzással döntsön a lakosságot alapvető életfeltételeiben érintő beruházásokról?

Föltűnő, hogy a Németországban, Svédországban létesülő akkumulátorgyárak ellen nincs lakossági felháborodás. Jó-jó, a németeknek fontos az autóiparuk – amelyet jelentős részben Magyarországra szerveztek ki az olcsó munkaerő miatt, ennyit a miniszterelnök által büszkén emlegetett „magyar” autóiparról. De vajon miért jók az akkugyárak a németeknek és miért nem jók nekünk?

Nos, Németországban vagy Svédországban aligha elképzelhető, hogy egy akkumulátor-feldolgozót pusztán a technológiai leírás, tehát a tulajdonos bemondása alapján kibocsátásmentesnek és környezetre, egészségre és bármi egyébre ártalmatlannak tüntessenek föl. Az EU-ban elképzelhetetlen, hogy egy ilyen üzem létesítését ne kössék részletes környezeti hatásvizsgálathoz, sőt, még csak védősáv kialakítását se írják elő.

A sóskúti tervezett beruházás „Hatások összefoglalója” című dokumentuma, vagyis a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA Nonprofit Zrt.) által készített egyoldalas sajtfecni mindjárt egy ordas hazugsággal indít.

„Az új munkahelyek és a beruházás gazdaságfejlesztő hatásai hozzájárulnak a Sóskúton élő lakosok jólétéhez, amely jelentősen meghaladja az ipari termeléssel szükségképpen együtt járó externáliák hatásait” – olvasható az iratban, és az is, hogy az összefoglaló elkészítése 1 munkanapot vett igénybe. (Megjegyezzük, a technológia ismertetése – az alsózsolcaiak által kért kiegészítésekkel együtt – több mint 70 oldal, folyamatábrákkal, anyagismertetéssel, határértékekkel. Aki azt állítja, hogy lehetséges egy nap alatt áttanulmányozni, az hazudik.)

Azért kellett ekkorát hazudni, mert valamivel még Magyarországon is indokolni kellett, hogy miért nyilvánítja a kormány nemzetgazdasági érdekké egy ilyen beruházás megvalósítását. Hogy miért állítjuk, hogy ez hazugság?

Nem is mi állítjuk, hanem König Ferenc polgármester, aki elmondta az RTL-nek, hogy a falunak „púp a hátára” ez a beruházás. A már meglevő ipari parkja ugyanis „annyi munkahelyet ad, hogy a csecsemőket és aggastyánokat beleszámolva is több, mint amennyi lakosunk van. Tehát nekünk ez nem kell.”

Nem kell, de meglesz. Miután dr. B. Tóth Enikő helyettes államtitkár ellenjegyezte az iratot, melyben az áll, hogy „az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti, egészség- vagy egyéb hatásai nincsenek”, nem lehet kétségünk, hogy a kormányrendelet módosítása jogerőre emelkedik, és Sóskúton akkufeldolgozó épül.

Vajon akadálya lehet-e ennek a májusra kiírt helyi népszavazás? Nyilván nem, hiszen amire a helyi képviselőtestületnek nincs ráhatása, arra a helyi népszavazásnak sincs.

Lássuk, azt jelenti-e ez, hogy az üzem tűzön-vízen át meglesz? Van bármilyen jogi lehetőség ezt megtorpedózni?

A kiemelt beruházásokra vonatkozó új szabályok 2023. december 31-én léptek hatályba. Az új törvény kimondja, hogy kiemelt beruházás esetében a helyi építési szabályzatban foglalt előírásokhoz képest „eltérő követelmény állapítható meg és különös eljárási szabályok is meghatározhatók”.

Vagyis nemcsak a településrendezési, építési és telekalakítási, településképi követelmények, de még a helyi védelemre, helyi emlékekre és fás szárú növényekre vonatkozó követelmények is felülírhatók. Sőt, az új törvény alapján a környezetvédelmi követelményekhez képest is megállapítható eltérő szabály.

Megkérdeztük a környezeti jogvédelemmel foglalkozó EMLA Egyesülettől, mit jelent ez a gyakorlatban.

„Bár az új törvény elég tágan fogalmazza meg, hogy az egyébként irányadó szabályoktól milyen mértékben és módon lehet eltérni, az egyik fő korlátot az EU környezetvédelmi jogának való megfelelés jelentheti majd, mind eljárási, mind anyagi jogi szempontból”

– csillantotta meg a reményt Gajdics Ágnes, az EMLA jogi szakértője.

Hozzátette: „Az EU környezetvédelmi joga alapján az érintett nyilvánosság tagjai, vagyis azok, akikre a létesítmény környezeti hatásai kiterjednek, részt vehetnek a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban, észrevételeket terjeszthetnek elő, jogorvoslattal élhetnek. Azoktól a követelményektől, amelyeket az uniós jog határoz meg, nem lehet eltérni, hacsak az EU jogi testülete lehetővé nem teszi.”

A jogi szakértő ehhez hozzáfűzött még egy nagyon fontos feltételt:

„Ha egy beruházás kiemelt státuszt kap, fokozottan oda kell figyelni az érintetteknek a joggyakorlás eljárási feltételeire, mivel az irányadó határidők sokkal rövidebbek, mint a nem kiemelt ügyekben. Továbbá a hatósági döntés ellen indított bírósági eljárásban kötelező a jogi képviselet.”

Jelen helyzetben a beruházás által érintett polgároknak 8 napjuk van arra, hogy kiálljanak magukért. Bárki, aki aggódik, írjon a tarsegyeztetes@mfa.gov.hu e-mail címre. A kormánynak kötelessége figyelembe venni a lakosság véleményét. Eldől az is, lesznek-e az alsózsolcaiakhoz hasonlóan elszánt, az ügybe beleálló civilek. (Cikkünk folytatásában erre fogunk kitérni.)

Ha nem, Bátonyterenye, Szigetszentmiklós, Iváncsa, Göd, Komárom, Debrecen – és hosszan folytathatnánk a sort – után Sóskút is elesik.