Nagyot nézhetett a Papi-földek környékén lakó 650 ingatlantulajdonos, amikor december utolsó napjaiban „ivóvízbázisok védelme érdekében kijelölt védőterület jogi jelleg” bejegyzéséről határozatot kézbesített címükre a Pest Megyei Kormányhivatal.
Az értelmezhetetlen, bürokrata nyelven fogalmazott levélből bizonyára azt is nehéz volt kisilabizálni, hogy tulajdonukra szolgalmi jogot jegyeztek be. Ez azt jelenti, hogy ingatlanjukat a szolgalmi jog birtokosa, jelen esetben a vízügyi hatóság használhatja a jogszabályban meghatározott szakfeladatok ellátásához szükséges mértékben.
Többen megkeresték Szűcs Gábor alpolgármestert, sőt a főépítész segítségét is kérték, hogy a kapott határozatot értelmezni tudják. Ők épp olyan értetlenül álltak a helyzet előtt, mint bármelyik érdi lakos, mivel a kormányhivatal által kiküldött határozatról az önkormányzat ugyanúgy nem kapott megfelelő tájékoztatást, mint a lakosság.
A kedélyeket érthető módon az sem nagyon nyugtatja meg, hogy az „eljárás igazgatási szolgáltatási díja” (6600 Ft) megfizetése az Érd és Térsége Vízközmű Kft-t terheli. A lakosokban alapvetően több kérdés is megfogalmazódott, többek között az, hogy befolyásolja-e mindez az ingatlanjuk értékét, egyáltalán, milyen munkálatokat kell majd telkükön eltűrni, illetve, például fúrathatnak-e saját kutat.
Csökken-e az ingatlan értéke?
Megkérdeztünk egy ingatlan-, védjegyjoggal és követeléskezeléssel foglalkozó ügyvédet, hogy egy szolgalmi jog értékű bejegyzés mennyire befolyásolja az ingatlan értékét. Dr. Kaltenecker Dániel szerint ez önmagában nem értékcsökkentő tényező.
„Minden ingatlan annyit ér, amennyit adnak érte, a jogszabály erejénél fogva egy szolgalmi jog bejegyzése nem csökkenti az ingatlan értékét. Általam ismert ingatlanforgalmi szakvélemények ezt a tényezőt önmagában nem tekintik értékcsökkentőnek. Ugyanakkor, ha a konkrét szolgalmi jog alapján a tulajdonosnak akár kutatást vagy feltárásokat kell eltűrnie a telkén, illetve a kutakkal összefüggésben különböző beavatkozások várhatók, az jelenthet értékcsökkenést.
Mivel e szolgalmi jog bejegyzésére jogszabály erejénél fogva került sor, kártérítésről semmilyen körülmények között nem lehet szó. Maximum kártalanítás igénye vethető föl, amennyiben a jogszabály által megengedett magatartás kimutathatóan kárt okoz a tulajdonosnak, és ez az ingatlan értékcsökkenéséhez vezet, továbbá fennállnak a kártalanítás jogszabályi feltételei, például a szolgalmi jog bejegyzését előíró törvény maga nem zárja ki.”
A vonatkozó jogszabály azonban ezt kizárja. Úgy fogalmaz, hogy nem jár kártalanítás „a jogszabály alapján hatósági engedélyhez kötött, de annak hiányában vagy attól eltérően folytatott tevékenység korlátozásáért, illetőleg megszüntetéséért, ha e tevékenységgel összefüggésben a vízkészlet károsodik”.
A védősávokba eső ingatlanokat érintő legfontosabb kötelezettségeket, illetve használati korlátozásokat a vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza, ezt az érintettek később fogják megkapni. A vízügyi hatóság határozata alapján a védősávokba eső ingatlan használója köteles tűrni, hogy a vízilétesítmény üzemeltetője vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják. Ez azonban az ingatlan rendeltetésszerű használatát aránytalan mértékben nem akadályozhatja.
Fúrhatunk-e saját kutat?
Mint ismeretes, kutat fúrni az ország bármely területén csak vízjogi engedély birtokában lehetséges. Hogy a védőterületen van-e mód saját kút létesítésére, arról a vízügyi hatóság hivatott dönteni. A védőterületre vonatkozó jogszabály szerin az ivóvízbázisok külső védőzónáiban mind kutató fúrásra, mind új kút létesítésére csak akkor adnak ki engedélyt, ha az a meglévő vízkitermelés zavarása nélkül (például más vízadóréteg felhasználásával) a további vízkivételt, a vízmű tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minőségének ellenőrzését szolgálja.
A szabályok betartatása közérdek
Először is leszögezzük, hogy az intézkedések mindnyájunk érdekében történnek. Az ivóvíz ugyanis a legfontosabb stratégiai védelmi kérdés már ma is, és a jövőben még inkább az lesz. Közkeletű tévhit, hogy Magyarország vizekben bővelkedik. Mivel valamennyi nagy folyónk határainkon kívül ered, vízügyi szempontból az ország kitett. Ivóvízkészleteink több mint 90 százalékát azonban a felszín alatti vizek biztosítják. Mivel az ivóvízellátásban döntő jelentőségű talaj-, parti szűrésű- és karsztvízkészleteket könnyen elérhetik a felszíni szennyeződések, ezek védelmére védőzónákat kell kijelölni, amelyek területén bizonyos szabályokat be kell tartani.
Az ivóvizet adó vízbázisok megóvásáról, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet immár 27 éves (123/1997.), a végrehajtás folyamata azonban csak most ért abba a fázisba, hogy a lakosságot is érintsék a szükséges intézkedések.
Érd fontos ivóvízbázis felett terül el, méghozzá nemcsak a Dunához közeli részei – nagyjából Budafok vasútállomás magasságától a Mecset utca minarethez közeli házaiig bezárólag –, hanem Érdliget egésze, sőt, a Tárnokhoz és Sóskúthoz közelebb eső részek is a városunk területén üzemelő nyolc kút védőzónájába esnek. Szépen szemlélteti ezt az ivóvízbázisok szempontjából érzékeny területeket ábrázoló országtérkép.
A Papi-földek körzete az egyik fontos vízbázis. Az itt üzemelő két mélyfúrású kút 2009-ben létesült, és 94, illetve 82 méter talpmélységgel éri el a pannóniai homokréteget, ahonnan a rétegvizet nyeri. Az innen származó 308 ezer m3 víz mintegy ötöde a teljes érdi vízmennyiségnek, és a többi hat kút vizével keverve táplálják be a vízellátó rendszerbe.
A kutak biztonságát a védősávok szavatolják
Annak érdekében, hogy az ivóvízbázis ne szennyeződjön, védősávokat kell a kutak környezetében kijelölni. Ezeket hidrogeológusok számításai alapján határozták meg, aszerint, hogy egy adott területről mennyi idő alatt ér el a vízrészecske (és vele együtt az esetleges szennyezőanyag) a kutakhoz. Ez alapján megkülönböztetnek „belső” (20 nap), „külső” (180 nap) és „hidrogeológia A” (5 év) és „hidrogeológia B” (50 év) védőövezeteket.
Az övezetek kijelölésének menete a következő. A jogszabály kötelezi a víziközmű-szolgáltatókat arra, hogy úgynevezett vízbázis biztonságba helyezési tervet készítsenek, és azt benyújtsák a katasztrófavédelemhez tartozó vízügyi hatósághoz. Ennek alapján történhet meg a védőövezetek (más néven védőidomok, védősávok) kijelölése, amelyről a vízügyi hatóság határozatot hoz, rögzítve az érintett ingatlanok adatait. A határozatot ezután továbbítja a kormányhivatalnak, ahol a földhivatali részleg bejegyzi az ingatlanok lapján a védterületre vonatkozó szolgalmi jelleget. A jelen határozattal érintett 650 érdi ingatlantulajdonos ez utóbbi mozzanatról kapott értesítést az óév utolsó napjaiban.
Milyen szép lett volna mellé egy magyarázó levelet is mellékelni, érthető nyelven, mondjuk akár azt a tájékoztatást, amely december 20-án az ÉTV honlapján megjelent (link). Mennyivel szívesebben tartanák be az érintettek azokat a szabályokat, amelyek fontos stratégiai helyzetük miatt mostantól vonatkoznak rájuk, ha már az eljárás első fázisában informálták volna őket erről az egészről.
Amúgy azt, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk, ebben a pillanatban még nem tudják, ahogyan azt sem, hogy melyik védőzónába esnek. Erről majd valamikor ebben a hónapban fogja őket értesíteni az ÉTV.