Néhány napja Érden tartotta éves közgyűlését a 2021 óta létező Könyvkerék Egyesület, amely szervezetnek városunk önkormányzata is az alapítója, így aztán nem volt véletlen a mostani helyszínválasztás.

Ugyanakkor ez csupán az egyik oka, hogy a tagság itt vendégeskedett. A másik az, hogy Érd lehetne annak a könyvmentő vállalkozásnak a központja, amiért az egyesületet két éve létrehozták.

Az egyesület szándéka egyértelmű, minél több könyvet megmenteni az enyészettől. Azokat a könyveket, amelyekre már nincs szüksége valakinek, azt ők megkapják, megszerzik, majd a szükséges adminisztráció után új „életcélt” adnak neki. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a könyv új gazdára lel, de akár azt is, hogy egy képzőművészeti alkotás részévé válik.

Hogy mi történhet még egy megunt vagy feleslegessé vált könyvvel, arról az egyesület honlapján olvashatunk részletesen. Ahogy arról is, hogy honnan ered a könyvkerék kifejezés.

Érden például az egykori Jázmin utcai idősotthonban, – amit az egyesület megkapott használatra az önkormányzattól – immár jó ideje gyűlnek a könyvek – árulta el az ÉrdMostnak Gregus László önkormányzati képviselő, a Könyvkerék helyi koordinátora. Aki hozzátette, eddig ugyan csak befelé jöttek a kötetek, de reméli, hogy hamarosan kifelé is megindul a mozgás. Vagyis beindul a könyvkerék.

„Hetente 2-3 családhoz megyek, ahol a fiatalok szólnak, hogy meghaltak az öregek, ott van sok száz könyv, de nem tudnak vele mit kezdeni. A könyvtár nem vesz át könyvet, hiszen a könyvtár is időről-időre kiselejtezi az érdektelenné vált darabokat, így nincs hova tenni” – fogalmazott Gregus.

Persze nem csak magánszemélyek, hanem akár intézmények, például iskolák, óvodák, de akár könyvtárak is felajánlhatnak könyveket, amiket az egyesület szívesen átvesz – tette hozzá Z Karvalics László a Könyvkerék elnöke.

Szerinte pontosan a Jázmin utcában felhalmozott állomány, valamint az önkormányzat részéről egyébként is tapasztalható pozitív hozzáállása az, ami a jövőben a könyvmentés központjává teheti Érdet. Hiszen az elképzelés, egy országos szintű hálózat kiépítése.

„Átfogó városfejlesztési terveink vannak, a könyvkultúra köré építve. Van egy uniós pályázat, amit jövő októberben lehetne beadni. Ennek keretében Érd a könyvturizmus fővárosává válhatna, és speciális könyves attrakciók bontakozhatnának ki a városban” – hangsúlyozta Z Karvalics.

A szervezet elnöke úgy gondolja, az érdi városvezetése meglátta a lehetőséget, hogy egy egyébként kevés sajátossággal rendelkező agglomerációs település miként tehet szert olyan karakterre, ami egyediséget és láthatóságot adhat neki.

„Amikor belekezdtünk, már láttam, hogy, ami a könyveket illeti, Z Karvalics László egy hozzám hasonló megszállott” – árulta el Gregus László. Igaz, – a képviselő szerint – ilyen dolgokat manapság már csak megszállottak csinálnak. Mindenesetre a kezdetekkor azt mondták, hogy szeretnék Érdet a könyv fővárosává tenni.

A felvetésre, hogy korunkban van-e még egyáltalán közönsége a könyveknek, és egyáltalán miért fontos könyvet menteni, Gregus László azt válaszolta, hogy a „könyv örök”.

„A jó könyv nem halt meg, ahogy a színház sem halt meg, amikor jött a film.”

Hozzátette, prosperál a könyvkiadás napjainkban. Hiába drága, az emberek veszik a könyveket. Azonban látni kell azt is, hogy ez bizony nem olcsó dolog. Csak egy egyszerű könyvespolc több tízezer forintba kerülhet, amin nagyjából száz könyv fér el. Vagyis a könyvek tárolása, szállítása, raktározása, szétosztása mind-mind pénz.

Magyarán a megszállottság és az önkéntes munka kevés, kellenek a különféle, főként pályázati források, hogy az ötletek megvalósulhassanak – jegyezte meg.

Z Karvalics László szerint egyfelől manapság többen olvasnak mint valaha, legfeljebb nem azt, és nem abban a formában, mint tették azt korábban.

Másfelől a könyvek a kulturális örökségünknek, a tárgykultúránknak, az esztétikai kultúránknak, a művelődéstörténetünknek a részei. Az ex-librisektől kezdve a bejegyzéseken, ajánlásokon át, az illusztrációkig, minden egyes példány értékes. Még akkor is ha mondjuk pdf-ként le lehet azt tölteni valahonnan.

Ezzel kapcsolatban egyébként egy általa írt tanulmányt is elolvashatunk az egyesület honlapján.

Azonban a lényeg az, hogy ha a régi épületeket, tárgyakat megmentjük, akkor a régi könyveket is meg kell mentenünk – zárta gondolatait a Könyvkerék Egyesület vezetője.