Ha majd 2034-ben végigsétálunk vagy biciklizünk a városon, akkor mit fogunk látni? Milyen benyomásaink lesznek? Ez egy hibrid, kelekótya, szertelen település, vagy pedig egy rendezett kertváros, aminek van egy modern belvárosa és egy alközponti magsorozata?

Ezt a költői kérdést tette fel Csőzik László polgármester az Érd Médiacentrum stúdiójában a hagyományteremtő jelleggel megtartott lakossági fórumon, amit Kuslits Tibor, Érd főépítésze, valamint Koszorú Lajos építészmérnök, urbanista társaságában tartott meg hétfő délután. És amit az önkormányzati média különböző felületein élőben is figyelemmel lehetett követni.

Az évszám nem véletlen, hiszen – ahogy arról az ÉrdMost is számtalanszor beszámolt az elmúlt időkben – az illetékesek egy új HÉSZ-en, azaz Helyi Építési Szabályzaton dolgoznak, ami előreláthatólag jövőre fog elkészülni. Vagyis tíz esztendő múltán bizonyára látható lesz majd a hatása.

S noha a szabályzat már jó ideje tervezés alatt áll, a szakemberek, és az önkormányzat a lakosságot is többször, többféle módon megkérdezte ez ügyben. Ahogy a most indított virtuális lakossági fórum is ennek a közös gondolkodásnak egy újabb állomása.

Indításképp Csőzik László egyszerűen csak történelminek nevezte a mostani helyzetet. Az alakuló HÉSZ-re utalva úgy fogalmazott, olyan ez mintha egy új alkotmányt hoznánk létre az építési jogban. Mint elmondta, amikor az épített környezetről beszélünk, akkor a legfőbb kérdés az, hogy amennyiben lenne elég pénzünk és szabadságunk, akkor hogyan alakítanánk ennek a településnek a formáját, méretét? Milyen karaktere legyen Érdnek?

A városvezető ismét felidézte azt az utóbbi években sokszor elhangzott érvet, miszerint a bajok forrása, hogy Érd megtelt. Csőzik szerint Érd úgy 50-60 ezer főre volt tervezve, manapság mégis hetvenkétezer állandó és négyezer ötszáz nem állandó lakosa van, miközben az infrastruktúra nem tartotta a lépést ezzel a megemelkedett lélekszámmal.

Koszorú Lajos megjegyezte, ezzel Érd jelenleg az ország tizenegyedik legnagyobb települése, és hazánk belső migrációs folyamatait figyelembe véve ez a szám nem is fog csökkenni. Hiszen az emberek a távolabbi, kisebb eltartóképességű régiókból a központi régió felé költöznek, ami egy komoly nyomás a fővárosnak, illetve agglomerációjának is.

Éppen ezért a legjobb dolog, amit tenni lehet, hogy ezek a települések becsatornázzák, ütemezik, fékezik, irányítják ezt a mozgást. Már amennyire ez lehetséges, mert például a piaci trendekre nincs hatása egy önkormányzatnak – vélekedett az urbanista.

Kuslits Tibor szerint filozófikus problémákat is felvet, hogy megtilthatjuk-e bárkinek, hogy ide költözzön, azonban ha nem tudunk vizet adni neki, mert a hálózat már nem bírja el a növekedő lakosságszámot, akkor mégiscsak kell valami korlát. Ez persze konfliktusokhoz fog vezetni – tette hozzá.

Koszorú véleménye szerint a közös nevező, ami minden érdi érdeke, az a biztonságos, folyamatos és hatékony városműködés.

A felek természetesen nem mentek el szó nélkül az egyik legégetőbb érdi probléma, vagyis a „társasházépítési-láz” mellett sem. Szóba került az ennek apropóján kialakított változtatási tilalom is, ami persze hatályát fogja veszíteni, ha elkészül az új HÉSZ – árulta el Csőzik.

A főépítész elmondta, valaha született egy elhatározás, hogy Érdnek növekednie, városiasodnia kell, mert a méretei alapján ez elvárható és üdvös. Ezért a HÉSZ nagyobb mértékű beépítettséget engedett meg, viszont ez a növekedés nem volt harmonikus, így ezen változtatni kell.

Koszorú Lajos felvetette, hogy amennyiben a város jövőjéről gondolkodunk, akkor a generációs különbségeket is fel kell ismerni. Példaként a saját gyerekeit említette, akik – elmondása alapján – nem akarnak füvet nyírni, kerítést festeni, nem akarják a falevelet kiszedni az ereszből. Magyarán olyan lakókörnyezetre is szükség van, ami nekik is megfelel.

Kuslits a társasházak kapcsán megjegyezte, hogy a kritikák ellenére azért azt is látni, hogy az emberek megveszik ezeket a lakásokat is. Vagyis mutatkozik rájuk igény.

Az urbanista szakember az úgynevezett 15 perces város lehetőségét is felvetette, mint kitűzendő cél Érd számára. Ez azt jelenti, hogy a lakóhelyünkről 15 perc alatt – lehetőség szerint gyalog vagy kerékpárral – elérhessük a fontos szolgáltatásokat. Legyen szó a boltról, az orvosról, iskoláról, óvodáról. Hozzátette, ennek Érden amúgy vannak kialakult kezdeményei, vagyis léteznek alközpontok, de ezeket tovább kellene erősíteni.

Csőzik László bevallotta, hogy amikor felkérte Kuslits Tibort, akkor a főépítész megkérdezte tőle, hogy milyen várost szeretne.

„Először konzervatív módon azt mondtam, hogy őrizzük meg a kertvárosias arculatot. Nagy telek, nagy udvar, nagy ház, ugyanakkor eszembe jutott, hogy mégis a XXI. században vagyunk, és olyan városias szolgáltatásokat is keresnek itt az emberek, amik mégiscsak egy városnak a sajátjai. Például szükség lenne egy modern belvárosra, hogy péntekenként, szombatonként be lehessen menni oda sétálni, kultúrát fogyasztani” – fogalmazott a polgármester.

Koszorú Lajos meglátása szerint a modern városok versenyében a versenyképesség feltétele nem az, hogy kinek van minél több hektárnyi gazdasági területe, mert az mindenhol elképesztő mennyiségben van. Ami sokkal lényegesebb, hogy milyen csábító városi szolgáltatások vannak. Éttermek, kávéházak, mozi, kulturális színterek. Talán csak az operaházat tartották túlzásnak a felek.

A minél színesebb kínálat apropóján szóba került az Érddel kapcsolatos közismert jelző is, hogy ez egy alvóváros. Vagyis, amíg az egyik oldalon egyre többen vagyunk, addig a másik oldalon ez továbbra is egy ingázó település, hiszen a munkavállalók kétharmada Budapestre jár dolgozni, tehát nem itt tölti a hétköznapokat.

Csőzik László szerint egyébként sok olyan kertváros, agglomerációs város van a világban, ahol ez a karakter adott, vagyis 90 százalékban kertvárosias környezet van, de ott van a közepén egy amolyan fordított oázisként egy belváros, ahol akár magas épületek is megjelennek.

„Eszembe jut például a Dallas a felhőkarcolóival. Persze nem mondom, hogy Érdnek erre van szüksége, de a jelenlegi belvárosunkat le kellene cserélni egy sokkal modernebbre, de erre mérhetetlen sok pénzre lenne szükség, viszont Érd hagyományosan szegény” – jegyezte meg szomorúan.

A nincstelenség okaként a Károlyi gróf féle parcellázásoktól kezdve, a kitelepítéseken át, az Érd helyett Százhalombattán megvalósult olajfinomítóig sok minden felmerült. Elhangzott, hogy a jelenlegi adózási rendszer hátrányos Érdnek, hiszen komolyabb ipar híján itt nincsenek nagy adóbefizetők, akik a jelenlegi 3 milliárd helyett sokkal többet tudnának a kasszába tenni iparűzési adóként.

Amíg Budaörsön fejenként 300 ezer forint a az iparűzési adó, addig Érden ez a szám mindössze 30 ezer forint, ráadásul ez egy háromszor akkora település – hangsúlyozta Koszorú.

Budaörsnek, Törökbálintnak vagy épp Biatorbágynak az a nagy előnye, hogy az ország nyugati kapujában vannak, és kialakult az a logisztikai, kereskedelmi zóna, ami évtizedek óta termeli a bevételeket. Ugyanakkor az M6-os autópálya révén megnyílt az út a Dél-Dunántúl, sőt az Adriai-tenger irányába is, aminek kapujában pedig Érd és kistérsége áll, vagyis ez akár egy lehetőség lehet a felzárkózásra – tette hozzá az urbanista.

A növekedő lakosságszámra visszatérve, a polgármester amolyan érdekességként elmondta, hogy jelenleg egyébként annyi üres telek és lebontandó állapotú ház van a városban, hogyha az önkormányzat nem csinálna semmit, vagyis nem lenne változtatási tilalom, sem pedig új HÉSZ, akkor a mostani lakosságszám 10-15 év alatt felszaladhatna akár 90-95 ezerre is.

Azonban, ami korántsem a jövő hanem a jelen, hogy a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumban – a régi Teleki iskolában – a korábbi kettő helyett idén ősszel hét első tagozatos osztály kezdte meg a tanulmányait. Ez Csőzik László szerint hajmeresztő, főleg úgy, hogy az előrejelzések szerint 2027-ben akár már 9 osztályt is ki kell alakítani ahhoz, hogy a környékbeli gyerekek elkezdhessék az iskolát.

És ha már iskola, Koszorús Lajos egy érzékletes példával mutatott rá a problémára.

„Amikor egy kamaszfiú 10 centit nő egy év alatt, akkor 10 év múlva komoly gerincproblémái lesznek.”

Szerinte Érden most ez van, hogy gyorsan és nagyon megnövekedett a város, amiből nyilvánvalóan következnek a bajok, hogy nincs elegendő szolgáltatás, infrastruktúra.

Az első alkalommal megtartott lakossági fórum tapasztalatait összefoglalva Csőzik László úgy fogalmazott, hogy „nagyon nehéz egy tankerhajót megfordítani”, de most már nem kell sokat várni és elkészül a friss HÉSZ, ami a remények szerint új és világos kereteket adhat a város fejlődésének.