Izgalmas időutazás elnézegetni az Érd és környéke régi képeken Facebook-csoportban megosztott képeket. Persze kicsordul a nosztalgia, a „régen minden jobb volt” életérzés, de az tagadhatatlan, hogy városunk az utóbbi néhány évtizedben álmos alvófaluból város lett, ennek minden előnyével és hátrányával. Az őslakók közül sokan nem örülnek, az új beköltözők pedig esetleg nem is értik, mi visszasírnivaló van egy jellegtelen álmos alvófalun.

A kommentekben megjelenő emléktöredékekből azonban kiderül: az élhetősége. „Sok gesztenyét gyűjtöttünk itt a gyerekekkel.” „Sokat gyalogoltunk a központ felé.” „Nemcsak vasútállomás volt, de talizó hely is.” „Kb eddig volt Érd élhető város. Imádtam. Most meg egy erőltetett város lett…” Így tört föl a múlt a kommentelőkből a nyitóképünkön látható Érd-felső vasútállomás fotója láttán. Túl azon, hogy a környezet megváltozása mindig elvisz egy darabkát a benne élők ifjúságából is, úgy tetszik, valamit elveszítettünk a „régi Érd” eltűnésével.

Nos, ha elnézzük Érd és környéke népességének változását a Központi Statisztikai Hivatal településstatisztikai adatainak tükrében, akár csak az utolsó tíz évben, valóban mellbevágó a változás, különösen a környékünkhöz képest. 2010 és 2022 között Érd állandó lakóinak száma egy fél városnyit nőtt, csaknem hatezer fővel lett nagyobb (65 ezerről 70800-ra). A ténylegesen itt lakók száma ennél is sokkal több: elérte a 76 ezret. Az évente felépített lakások száma több mint a duplájára (146-ról 341-re) emelkedett.

Mindeközben a környező településeken ezek a számok még olykor csökkenő tendenciát is mutatnak. Budaörs 29 ezer feletti lakosságszáma kb 30 fővel csökkent 2010-hez képest. Százhalombatta is fogyott, kb 800 fővel. Érd után Törökbálint és Diósd nőtt a legjelentősebben, bár a nagyságrendek nem is hasonlíthatók össze: az előbbi 13500-ról 14700-ra, az utóbbi 9200-ról 11500-ra (kerekítve). Tárnok is kb ezer fővel nőtt.

Törökbálint, amely 2007-ben kapott városi rangot, annak ellenére egyre csak hízik, hogy már 1998-ban megfogalmazták elöljárói, hogy „a város megtelt”. 2021-ben 265 új építési engedély kérés és egyszerű bejelentés érkezett be, miközben abban az évben 54, a következőben 56 új lakás létesült, tehát várhatóan lesz még jó sok. Holott már 2009-ben arra panaszkodott az akkori polgármester, hogy a humán infrastruktúra fejlődése erősen elmaradt az igényekhez képest. „Óvodai, iskolai férőhelyhiány keserítette a törökbálintiakat, a sorban állás, várakozás az orvosi rendelőkben nehezítette az életet.”

Milyen ismerősek e megállapítások itt Érden is! A virtuális városkapura nálunk is kikerült a „megtelt” tábla, sokan kifejezik, hogy nem szeretnék, ha a város tovább nőne. Épp elegen koptatják a frissen aszfaltozott utakat, tódulnak föl a reggeli vonatra, buszra, várnak kosárra a kedvenc bevásárló helyükön. Számos területen már most is komoly kapacitáshiány mutatkozik, például a vízszolgáltatásban. Emiatt év eleje óta a részben önkormányzati tulajdonban álló vízmű nem ad ki csatlakozási engedélyt ikerházra, társasházra.

Így előfordul, hogy emiatt a fölépült társasházat nem lehet befejezni és értékesíteni – ami nyilván borzolja a befektetők idegeit, és elveszi a kedvüket a további építésektől. Pedig városunk szabad telkei iránt igen nagy a kereslet, ezt mutatja, hogy 2021-ben és 2022-ben 507 és 340 új építési engedély kérés és egyszerű bejelentés érkezett a hatósághoz, és 240-el illetve 340-el nőtt az épített lakások száma.

Azt már tapasztalhattuk, hogy a 2019-ben megválasztott képviselőtestület és városvezetés kezdettől leállította a külterületek lakóövezetbe vonását, ilyen 2019 óta nem történt. A legtöbb új beköltözőt a társasházépítések vonzzák Érdre, hiszen viszonylag olcsó lakásokat kínálnak. Míg egy 400 nm-es telket házzal együtt megvenni nem olcsó mulatság, belekerül 120 millióba is, egy lakáshoz már 40 millióért is hozzá lehet jutni Érden.

Mivel akik befektetési céllal vásároltak telkeket Érden, a legnagyobb bevételre törekednek, ezért gombamód szaporodnak a társasházak, ezeket lehet ugyanis a legalacsonyabb fajlagos költséggel fölépíteni és a legnagyobb haszonnal értékesíteni.

Megkérdeztük a városháza kommunikációs vezetőjét, László Ferencet, hogy építési hatósági jogkör hiányában milyen eszközei vannak a városnak arra, hogy megállítsa a város további hízását?

„Városi rendeletekkel nyilván nincs nagy mozgásterünk abban, hogy mederben tartsuk a társasházépítéseket, de azért a helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a városképi rendelet módosításával tehetünk azért, hogy a lakóövezetek megőrizhessék az arculatukat – fejtette ki László Ferenc. – Tehát kertvárosias városrészben, foghíjtelken, lebontott „Kádár-kocka” helyén ne épülhessen 8-10 lakásos társasház. Azon lehet gondolkodni, hogy a központban legyen-e „zömösödés”, ott épülhessenek-e többemeletes házak, hiszen szinte minden adott a városias léthez: szélesebb utak, járdák, közelben a vasút, stb. De Fenyves-Parkváros szélén ezek kiszolgálásához nincs megfelelő infrastruktúra.

Egyébként az új városvezetés 2019 óta minden lehetőséget megragadott, hogy a társasházépítési lázat visszafogja. Nem vontunk be újabb külterületeket városbővítési céllal, nem járultunk hozzá egyetlen lakóparképítéshez sem. Már tavaly elrendeltük, hogy társasházak esetében tilos az oldalfalakon ablakokat kialakítani, ezzel sikerült megfelezni az egy épületben praktikusan kialakítható lakások számát. Előírtuk, hogy a szomszédos épületekhez képest maximum egy szint eltérés megengedett, így például földszintes családi házak mellé legfeljebb egyemeletes épületeket lehet építeni.”

A legnagyobb gondot a „kvázi-társasházak” építése okozza. Ez azt jelenti, hogy a felépülő házakban, amelyek nem kaptak engedélyt több lakás létesítésére – 300 nm alatt nem is kell kérniük -, hivatalosan „lakrészeket” alakítanak ki, ám ezeket lakásokként adják el. A vásárlók nincsenek tisztában a különbséggel, vagy a kedvező ár miatt nem törődnek vele. Egészen addig megtehetik ezt, míg hitelt nem akarnak felvenni a „lakásukra”, netán eladni. A visszaéléseknek csak törvénymódosítással lehetne elejét venni, ehhez a helyi rendeletek módosítása nem elég. Az önkormányzat legfeljebb felvilágosító kampányt tud indítani. Az építkezések ellenőrzésére csak az építési hatóságnak volna jogköre, kapacitása azonban nincs.

„Ezért lenne jó, ha az építési hatósági jogkör visszakerülne a településekhez – fűzte hozzá László Ferenc -, mert akkor megfelelő szigorral érvényt is tudnának szerezni a rendelkezéseknek, és lehetne valódi várospolitikát folytatni. Addig is a főváros és agglomerációja fejlesztésének segítésére létrehozott Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban tudjuk felvetni ezt a problémát, miután a kiemelt térségi fejlesztési tanácsnak tagja Csőzik László, Érd polgármestere is. Reméljük, ez a testület tud tenni azért, hogy mielőbb elinduljon a jogszabályalkotás, amellyel hatékonyan meg lehet előzni a „kvázi-társasházak” további szaporodását.”

A városi közgyűlés nyáron ideiglenes eszközhöz nyúlt: előbb teljes, majd csak a társasházak építésére vonatkozó változtatási tilalmat rendelt el. Mint ismeretes, „a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, melyek közérdekű célra irányulnak vagy közérdekű célt tartalmaznak – ideértve a hazai és európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokat is – , valamint az építési telkenként összesen legfeljebb egyetlen lakást eredményező építési tevékenységek esetére.” Tehát családi házak építésére továbbra is lehetőség van – hiszen a Családi Otthon Kedvezmény felvételétől nem akarta megfosztani a városvezetés az érdieket -, társasház azonban a korlátozás feloldásáig nem épülhet.

„Mivel a tilalom a családokat nem érinti, nincs sürgető kényszer. Felhasználjuk az időt arra, hogy társadalmi vitát, lakossági fórumsorozatot rendezzünk, ami már jövő hétfőn, november 13-án indul. Már készítettünk is e témában egy felmérést, amit kétezer ember töltött ki”– mondta a kommunikációs vezető.

Készül az új, szigorúbb HÉSZ, és a polgármester erőteljes lobbitevékenységet folytat az építési szabályok szigorítása és az építési hatósági jogkörök visszaszerzése érdekében. Egyelőre ennyit tud tenni a város azért, hogy kellemes élhetőségét megőrizze/visszaszerezze.

„Erőltetett város lett” – írja keserűen egy polgártársunk. Még nem jutottunk el a koppanásig, még sűrűsödik a város, még egy ideig egyre többen leszünk. De az már rajtunk, lakosokon is múlik, hogy milyen írott és íratlan szabályokat mutatunk fel az új beköltözőknek. A normákat ugyanis mindig a már belül levők szabják. Városunk hangulatát, arculatát mi magunk is tudjuk befolyásolni – többek között azzal, hogy elmegyünk és véleményt nyilvánítunk november 13-án, hétfőn 17 órakor a lakossági fórumokon.