Ki hinné, hogy Izland a világ egyik legzöldebb országa (mármint környezetvédelmi szempontból), ahol egész évben lehet a szabadban fürdeni a meleg vizű forrásokban, és ahol minden zöldféle megterem, még a banán is – persze, nem a szabadban, hanem a melegházakban?

Azok, akik már jártak a tűz és a jég földjén, készséggel tanúsíthatják, hogy ez így van, és hogy Izlandra nem csupán a sarki fény miatt érdemes ellátogatni.

E föld csodáiról, szépségéről mesélnek azok a fotók, amelyeket Nagy Gábor geográfus, idegenvezető készített számtalan izlandi látogatása alkalmával.

A képeket a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozatának keretében mutatja be a Magyar Földrajzi Múzeum, (Majdnem) mindent láttam Izlandon címmel.

Az október 24-ei megnyitón Nagy Gábor számtalan érdekességet mesélt a fotók keletkezésével kapcsolatban, illetve azokról a tájakról, amelyeket lencsevégre kapott.

Karátson Dávid geográfus, az ELTE TTK egyetemi tanára, tanszékvezetője pedig Izland földrajzi, geológiai csodáit, vulkánjait mutatta be.

A kiállított képek szöveges magyarázat nélkül is lenyűgözik a közönséget: sarki róka, izlandi póni, vulkánkitörés, gejzír és még számtalan természeti szépség gyönyörködteti a szemet.

„Ez a kiállítás közel harminc út lenyomata. Kétszer körbejártam a szigetet, és huszonhat vagy -hét Reykjavík körüli csillagtúrát tettem. A képekből most negyvenhat került ki a falakra” – mondta az ÉrdMostnak Nagy Gábor, hangsúlyozva: ezek átlagos turisták számára elérhető helyszíneken készültek, kivéve az, amelyik a vulkánkitörésnél készült – oda kellett minimális túratapasztalat is.

Persze, nagy kérdés, hogy egy átlagos turista számára egyáltalán mennyire elérhető Izland. Az idegenvezető szerint a hazai infláció miatt nem tűnik már olyan drágának ez az úti cél, mint öt-tíz éve.

„A legszebb dolgok, azaz a tájképi elemek ingyen vannak, és az odaút sem drága. Ami viszont igen, az az Izlandon belüli közlekedés. Az élelmiszerek sem olcsók, de ezeket a diszkontáruházakban nagyon jó áron lehet beszerezni” – tudtuk meg az idegenvezetőtől, aki azt is elárulta: ahhoz, hogy belekóstoljunk Izland csodáiba, nem kell bejárnunk az egész szigetet, a Reykjavík közelében levő térség is számtalan látnivalót kínál.

A hidegtől sem érdemes félni: egyrészt sok helyen fűtik az utcákat, így jég- és hómentesek, másrészt a hőmérséklet sem olyan alacsony, mint hinnénk: télen nulla fok körül van (lehet persze plusz 5 és mínusz 10 is), nyáron pedig 10-15 fok körül.

„Izland olyan föld, ami a szemünk láttára születik folyton újjá – gondoljunk csak a tűzhányókra és a gleccserekre. Sokan kérdezik, hogy mikor érdemes utazni. Én az augusztus 20-szeptember 1. közötti időszakot szoktam ajánlani, mert akkor még van lunda madár, már van sarki fény, és természetesen van bálna is” – tette hozzá.

Nagy Gábor képkollekciójának az érdi az ősbemutatója: soha így még nem kerültek ki a falakra. Aki szeretné látni, milyen Izland egy fotós, geográfus és idegenvezető szemével, 2024. május 26-ig megtekintheti a képeket a múzeum nyitvatartási idejében.