Az előterjesztések többségét (beszámolók, alapítványi forrás átadása, ingatlanhasznosítás stb.) egyhangúlag fogadták el a képviselők, de volt pár olyan napirendi pont, ami körül hosszas és személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki.

Ezek egyike a Csalogány utcai játszótér létrehozásával kapcsolatos Fidesz-KDNP-s javaslat volt. Az előterjesztő, Simó Károly nem először hozta a testület elé azt az ötletet, hogy a Csalogány utcában található fás, füves részen építsen a város  játszóteret. Mint elmondta, a környéken lakó családok keresték meg ezzel az igénnnyel, és ezen a sűrűn beépített környéken nem talált más, alkalmas területet.

Az ingatlan a MÁV kezelésében áll, a vasúttársaság úgy nyilatkozott, térítésmentesen bérbe adnák az önkormányzatnak, ha itt közfeladatot ellátó létesítmény épülne.

Csőzik László a javaslattal kapcsolatban elmondta: anyagi nehézségek állnak a játszótérépítés útjában. „Annyira elszálltak a kiadási tételeink, miközben a bevételeink stagnálnak, hogy rendkívüli működési támogatás iránt folyamodok. Az ezzel kapcsolatos levelet ma adja fel a hivatal Pintér Sándor belügyminiszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek címezve.

Idén saját forrásból minimális szinten tudtunk csak játszótereket fejleszteni, ezen belül is a fejlesztési hitelt használtuk fel, a Bem téri óvoda udvarának átépítésére. Ebben az évben nem reális a Csalogány utcai játszótér építése, jövőre az lehet. Ez a költségvetés elfogadásának időszakában derül majd ki” – mondta Csőzik László, hozzátéve:

több más városrészben is szükség lenne játszótérre, ezért az lenne az igazságos megoldás, ha megszavaztatnák a lakosságot, hova épüljön a város új játszótere.

„Megpróbálunk kettőt is, ha lehet. Soha nem a jószándékkal van a baj, hanem a pénzügyi lehetőségekkel.”

Simó Károly fentiekre úgy reagált, hogy „nemakarásnak nyögés a vége”, és elismételte, amit az ellenzéki képviselők rendre felhoznak minden közgyűlésen, nevezetesen, hogy van elegendő pénz a város kasszájában.

Csőzik László elmondta, hogy az év első kilenc hónapjában a működési költségek kétmilliárd forinttal voltak magasabbak, mint az előző évben úgy, hogy minden fronton szigorú takarékoskodás megy. „Sanszos, hogy 2,6 millird lesz a vége, és ebből az állam eddig 771 millió forintot adott normatívákban. Ez utóbbiak vagy minimális mértékben vagy egyáltalán nem nőttek”.

A következő napirendi pont a  Pest Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felhívásának megtárgyalása és elfogadása volt. A Kormányhivatal még a nyáron törvényességi felhívással élt a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott díjakkal kapcsolatosan, kifogásolva egyes tételek esetén a díjemelés mértékét.

A képviselők hosszasan elvitatkoztak azon, indokolt volt-e az áremelés.

A Szövetség Érdért képviselőcsoport szerint igen; mint hangsúlyozták, a Fidesz-KDNP-s városatyák megkérdőjelezik az infláció mértékét. Az ellenzéki képviselők szerint az eddigi díjak is fedezték a működtetés költségeit.

„Arcpirulás nélkül fentieket elmondani nem lehet egy olyan tíz éves időszak után, mikor az előző önkormányzat átadta a temetkezési lehetőset egy olyan magánvállakozásnak, amely ezer szállal kötődött az előző városvezetéshez, és az összes hatósági díjat jóformán magának szedte be, és nem a városnak” – reagált Csőzik László a Fidesz-KDNP-s felszólalásokra, hozzátéve: a költségek igenis elszálltak, hiszen szárnyal az infláció.

Lengyel Péter, a Szövetség Érdért képviselőcsoport frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogyha az inflációt figyelembe vesszük, bőven a tűréshatáron belül maradt a díjigazítás.

A hosszas vita után elfogadták a törvényességi felhívásban foglaltakat, illetve az ennek fényében alkotott rendeletmódosítást, amely tartalmazza az új árakat is. (Az előterjesztés, illetve a rendeletmódosítás itt található.)

Utolsó napirendi pont Érd MJV TOP Plusz Városfejlesztési Programtervének (TVP) módosítása volt. A TVP-t még tavaly júliusban fogadta el a közgyűlés, ez alapján tud forrást igényelni a város a TOP Plusz program keretében. Csakhogy a Miniszterelnökség által meghatározott módszertani kézikönyv az elmúlt egy évben módosult, ezért az önkormányzatnak is változtatnia kellett a programterven. Ezt az irányító hatósággal együtt meg is tette, oly módon, hogy a kitűzött célok tekintetében csak kisebb módosításokat hajtottak végre.

Ez a módosított programterv került most a közgyűlés elé. A Fidesz-KDNP egy módosító javaslatot kívánt befogadtatni, miszerint a város fordítson 250 millió forintot a volt Teleki, a Móra és az Érdligeti iskola felújítására, jobban mondva a munkálatok elkezdésére, azzal az ígérettel, hogy a kormány is ugyanennyit tesz majd mellé.

Szűcs Gábor alpolgármester, az napriendi pont előterjesztője elmondta, hogy a módosító indítványt nem tudja befogadni, mert a Területi Operatív Program keretében Érdre érkezett forrás kötelező feladatok ellátására szolgál, az iskolák felújítása pedig ebbe nem tartozik bele, mert ez a Magyar Állam, illetve az Érdi Tankerület feladata.

„Az érdi gyerekek érdekében egy általános iskolaudvar felújítási keretösszeg bekerült a programba 100 millió forint értékben. Abban a helyzetben, amikor az állam a településeket kiszipolyozza, a kötelező feladatellátást pedig sem a normatíva, sem más módon nem támogatja, az önkormányzatnak az a kötelessége, hogy a saját városi feladatait ellássa, azaz az óvodákra csoportosítsa ezeket a forrásokat.

Az óvodák tekintetében ugyanis az állam már a normatívában sem fedezi a költségeket, nemhogy a fejlesztéseket finanszírozná” – mondta Szűcs Gábor alpolgármester, hozzátéve: az lenne a szerencsés, ha az állam odaadná az iskolák fejlesztéséhez szükséges forrásokat.

Csőzik László hozzátette azt is: a tankerületi fejlesztések tekintetében Érd kapta a legkevesebbet, ahogy a TOP Pluszban is. Ráadásul – emelte ki – a TOP Plusz-os források messze nem elegendőek az iskolák újjáépítésére.

„A Modern Városok Programjának lesz folytatása, azt ígérték,  a jövő év második felében indul az MVP II. Ezeket a fejlesztéseket oda kell beletenni, hiszen ezek nagy volumenű beruházások, többmilliárdosak. Annak, hogy a TOP Plusz-ban rendelkezésre álló kis összeget – ami 4,5 milliárd foriint – darabokra szabdaljuk, semmi értelme” – érvelt a városvezető.

A TOP Plusz program keretében az óvodaudvarokat szeretnék felújítani, ezek a projektek tavasszal indulhatnak.

T. Mészáros András (Fidesz-KDNP) közölte, hogy szerinte Csőzik László nagyon rosszul vezeti a várost. „Tudom, hogy minden ész a többségi koalíciónál van, de a helyzet az, hogy abban a három ciklusban fejlődött Érd, amikor a Fidesz-KDNP vezette a várost” – tette hozzá.

Csőzik László hangsúlyozta: a fejlesztés pénzkérdés. „Ez a ciklus végig a válságokról szólt: először jött a koronavírus, aztán a háború, és a rezsiválság betetőzte az egészet” – mondta, utalva arra is, hogy a fideszes városvezetés jóval több támogatást kapott a fideszes kormánytól:

„Tíz éven keresztül évi hétszázmillióval gazdagodott a város, mert megkaptátok a bónusztámogatást, és csapjuk hozzá a gépjárműadót is”.

A város bevételei arra elegendők, hogy szerény, takarékos működést tudjanak produkálni:

„A kormányzaton belül meg kellene nézni azt, hogy az olyan városoknak, amelyeknek szerény az adóerőképessége, hogy lehetne ugyanakkora életszínvonalat biztosítani az önkormányzati szolgáltatások fedezésén keresztül, hogy ne érezzük azt: egy érdi polgár kevesebbet ér, mint egy fehérvári, győri vagy budaörsi, csak azért, mert ide kevesebb multi jött.