A MÖSZ (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) szervezésében megtartott Magyar Önkormányzatok Napja ünnepi konferencia fő témája a kormány és az önkormányzatok településfejlesztési felelőssége és mozgástere volt.

A polgármester beszélt az agglomerációs boomról, arról, hogy az elmúlt hónapokban Érd azzal került be a hírekbe, hogy kitette a megtelt táblát és változtatási tilalmat rendelt el az új, sokkal szigorúbb helyi építési szabályzat megalkotásáig (Itt írtunk erről bővebben.)

A táblát azonban a legfrissebb adatok fényében az egész agglomerációra ki lehetne tenni. Míg Pest megyében 1990-ben még csak 950 ezren éltek, addig a 2022-es népszámlálás adatai szerint ma már 1 millió 335 ezren élnek, ami 40%-os növekedést jelent!

A lakosságszám növekedésben messze Érd vezet: 2001-ben 56 598 fő élt Érden, 2011-ben már 63 662 fő, 2022-ben pedig 71 425 fő, és a trend egyre erősebb. Jelen pillanatban az Érden élők (állandó lakosok + tartózkodási hellyel rendelkezők) száma a nyilvántartás szerint meghaladja a 76 ezret. Ez 34, 3%-os növekedés 2001 óta. 

Kevesen tudják, de Érd Magyarország 10. legnagyobb városa lett.

Mindezzel azonban az élhetőség, a működőképesség forog veszélyben, lehetetlen ugyanis lépést tartani az agglomerációs boommal, ami egyre nagyobb társadalmi feszültségekhez, leépülő szolgáltatásokhoz, összeomló önkormányzati költségvetéshez vezet.

De miért ér kevesebbet egy érdi polgár, mint sok másik magyar város – mondjuk Székesfehérvár, Győr vagy akár itt az agglomerációban a közeli Budaörs, a szomszédos Törökbálint, Százhalombatta – lakosa? – tette föl a kérdést a polgármester, hangsúlyozva, hogy  a kormány – bár elvonta a pénzeink jó részét –, nem állja a szolgáltatások teljes költségét, a hiányzó összeget az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia.

„Persze egy gazdagabb önkormányzat ki tudja jó sok pénzzel egészíteni az állami normatívát, mert több a saját forrása, több a helyi iparűzési adó bevétele.”

Éppen ezért érvelt Csőzik László amellett,  hogy „a hipára (Helyi Iparűzési Adó) alapozott önkormányzat-finanszírozás zsákutca. Ma körülbelül 800–850 milliárd hipa van az önkormányzati rendszerben. Ezen osztozik a 3178 önkormányzat – rendkívül aránytalanul.

Amíg erre épül a települések finanszírozása a normatíván felül, mindig lesznek első- és másodrendű települések, első- és másodrendű állampolgárok. Az egyenlet végén mindenki rosszul jár. 

Hozott pár példát is:

• Budaörs jelenleg 29 milliárd adóbevételből gazdálkodik. Ebből 12,5 milliárd az iparűzési adó.
• Fótnak 2,2 milliárd adóbevétele van. Ebből a hipa 1,3 milliárd (2020).
• Eközben Érdnek 2022-ben 2,9 milliárd iparűzési adóbevétele volt. Emellett építményadóból 1,2 milliárd, telekadóból 181 millió folyt be.
• Fótnak 21 ezer lakosa van, Budaörsnek 29 ezer. A 76 ezres Érd mégis minimálisan több hipával gazdálkodik, mint Fót, és negyedannyival, mint Budaörs.

Mindezt durván megfejeli az agglomerációs betelepülés: egyre több embert kell kiszolgálni, miközben a bevételek alig növekednek, az állami normatívák meg épphogy csökkennek. 

Ugyanakkor a polgármester hangsúlyozza, hogy bizakodó, „látva Lázár János miniszter úr koncepcióját, ami az új építési törvényt készíti elő, hallgatva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfón tett kijelentéseit – amelyek szerint az agglomerációs boom a kormány számára is szab feladatot –, azt a következtetést vonom le, hogy már a kabinetben is tudnak a problémáról. Bízom benne, hogy a szavakat előbb, mint utóbb tettek követik.“

Csőzik László állítja, bár az agglomeráció nagyon súlyos betegségben szenved, de nem gyógyíthatatlan.

A gyógyír három fő összetevője pedig szerinte:

• az önkormányzati finanszírozási rendszer radikális átalakítás
• ésszerű, a helyi gondokra, feladatokra szabott szabályozás és egységes tervezés
• illetve külön az agglomeráció fejlesztésére dedikált források

A polgármester előadása amúgy jól illeszkedett az előtte szóló Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója prezentációjához, aki arról beszélt, hogy a nagyvárosoké a jövő.

Azt hangsúlyozta, hogy a sűrűn lakott, sűrűn beépített, okosan növekvő, sokfunkciós, vonzó nagyvárosok zöldebbek, igazságosabbak és hatékonyabbak is, mint minden más településforma.

A nagyvárosokban magasabb életkort, magasabb jövedelmet érnének el a magyarok, miközben fenntarthatóbban élnének.