Szerdán Hajós István biztonsági szakértő volt a vendég az Érd FM: Bundáskenyér című reggeli műsorában, akit az iskolában elkövetett bántalmazásokról, a fiatalok közt manapság kialakuló konfliktusokról kérdeztek a műsorvezetők.
Hajós és a műsorvezetők a saját 1980-as, 90-es évekbeli gyerekkorukkal hasonlították össze a mai ifjúságot. A szakértő ebből kiindulva úgy fogalmazott, akkoriban még a „betyárbecsület” elvén zajlottak a dolgok. Azaz ha a volt valami összezördülés a diákok közt, akkor úgy voltak vele, hogy a győzzön a jobbik.
Míg manapság akár nemtelen eszközöket, megoldásokat is bevetnek a fiatalok, csak, hogy érvényre juttassák a saját igazukat. Mindehhez pedig általában az internetről, és főként a közösségi médiából merítenek ötleteket. Eleve sokszor nem is a való, hanem a virtuális világban zajlanak a piszkálódások, zaklatások – tette hozzá a szakértő.
Régen ez is más volt, hiszen szemtől szemben kellett megmondani egymásnak a véleményünket, a bántó mondatainkat, nem egy álnév, álprofil mögé bújva. Arról már nem is beszélve, hogy a világhálón egy sokkal nagyobb közönség, tulajdonképpen a nyilvánosság előtt zajlanak az események, ami még megalázóbb tud lenni, hangzott el a beszélgetésben.
Hajós elmondta, hazánkban azért még ritka, hogy lőfegyverrel támadjanak egymásra a gyerekek, viszont a kés vagy gázspray azért már jóval gyakrabban előkerülhet.
Hogy a világ, illetve a fiatalság gondolkodása, viselkedése átalakult annak számos oka van. Felelősek a szülők, a média, nem utolsósorban pedig az iskolai közeg, a pedagógusok hozzáállása – részletezte a műsor vendége.
A szakember szerint a szülők dolga elsősorban az lenne, hogy kellő figyelmet fordítsanak a gyerekükre, illetve már minél fiatalabb korban elkezdjék az önbizalmát építeni. Dícsérni kell, hogy képes vagy rá, meg tudod csinálni, mert ezek a szavak elültetődnek, és ha később az iskolában bántják valamiért, akkor lesz egy ellenpéldája a szülői közegből.
„Viszont ha már otthon is csak mindig hibáztatják, aztán később a suliban is, úgy az évek során kialakulhat az az érzés, hogy ő egy semmirekellő, értéktelen ember. Mit is keresek én ezen a bolygón? És könnyedén rossz irányba indulhatnak a gondolatok.”
Másrészt fontos az is, hogy megtanítsuk a gyereknek, hogy tudjon nemet mondani, hogy legyen egyéni akarata, és ne hajoljon meg mások szándékai előtt.
Hajós István a média felelőssége kapcsán a negatív hangulatú kommunikációra hívta fel a figyelmet. A rossz hírekkel szemben azt tudjuk tenni, hogy azokat minél jobban kizárjuk az életünkből, és a pozitív dolgokra kezdünk összpontosítani.
A néhány évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest a biztonsági szakértő az ifjúság életének egyik legfőbb színterén, az iskolákban is komoly változásokat lát. Egyfelől régen a pedagógusok is több figyelemmel voltak a gyerekek irányába, de például a digitalizáció, az információáradat hatása alól ők sem kivételek, miközben persze más oka is van, hogy az éberség lankad – hangsúlyozta.
A szakember meglátása szerint még ennél is lényegesebb fordulat, hogy a tanárok egykor sokkal határozottabban léptek, léphettek fel a gyerekekkel szemben, amiért senki sem vonta őket felelősségre. A szülők nem kételkedtek abban, hogy az oktató helyesen cselekedett ha rászólt, fegyelmezte vagy számonkérte a diákot.
„Én még kaptam pofont az iskolában, és féltem elmondani otthon, mert lehet, hogy már kaptam is a következőt, mondván bizonyára megérdemelted fiam.”
– fogalmazott Hajós.
Valaha egy sokkal erősebb, határozottabb tanári nevelés volt, de a rendszer ezt kiírtotta belőlük, napjainkban már nem mernek szólni vagy követelni. És ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a fiatalok manapság sokkal inkább a menő influenszer szavára adnak, semmint az adott területen jártas szakemberére, akkor ott már a hitelesség kérdése is felmerül – jegyezte meg Hajós István.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni.
