„Vannak ilyen sorsdöntő pillanatok, mint ez a mostani is, amikor a képviselő-testület döntése azonnal és közvetlenül érinti a családokat” – fogalmazott Csőzik László polgármester a változtatási tilalom módosításával kapcsolatos javaslat vitájában a közgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén.

Ritka pillanatnak lehettünk tanúi: a többórás vita után egyhangúlag fogadta el a testület a javaslatot, ami lehetővé teszi, hogy a családok a (2023. július 15-én életbe lépett) – változtatási tilalom ideje alatt is építkezhessenek. Ez azért nagyon fontos, mert a kormány friss döntése alapján a városokban élők már csak idén élhetnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel. (A részleteket lásd előző napi cikkünkben.)

A módosítás értelmében a változtatási tilalommal kapcsolatos rendelet hatálya

nem terjed ki azon tevékenységek esetére, melyek után az építési telken kizárólag és legfeljebb egyetlen új lakóegység marad vagy alakul ki. 

Mint látható, a könnyítés arra az esetre vonatkozik, amikor egy érdi család szeretne építkezni, bővíteni a birtokában lévő telken. Társasházi lakásokra a könnyítés nem vonatkozik, a tilalom ideje alatt továbbra sem kezdhet senki új társasház építésébe Érden.

Fontos, hogy a július 15-e előtt megkezdett építkezéseket sem érinti a változtatási tilalom, így az építkezések nem szűnnek meg egycsapásra.

„Hol a varázspálca, polgármester úr?”

Kezdetben a nézőpontok még nagyon távol álltak egymástól, és a vita voltaképp nem a jogszabályról szólt – ehelyett T. Mészáros András, a Fidesz-KDNP frakció vezetője megragadta az alkalmat, és hosszasan elemezte, hogy az előző városvezetés – amelynek ő állt az élén – mennyi mindent tett a városért, míg utódja nem váltotta be választási ígéreteit, ráadásul „arra tett fel minden lapot, hogy megbukjon az Orbán-kormány, amivel irtózatos károkat okozott a városnak”.

„Most is több pénzetek van, mint nekünk volt valaha. Hol a varázspálca, polgármester úr?” – kérdezte.

Csőzik László hangsúlyozta: 2019-ben a realitások alapján jártak el, tisztában voltak a költségvetés helyzetével és az állami finanszírozás mértékével.  „Ki gondolta akkor, hogy a kormány még jobban szétveri az önkormányzatiságot, hogy elvonják az összes forrást? Ki tudott előre a Covid-járványról, illetve a háborúról?” – tette fel a kérdést Csőzik László, hozzátéve: ha az akkori források rendelkezésre állnának ma is, meg tudták volna valósítani terveiket.

„Ez ma már nem önkormányzatiság. A túlélésre játszunk, mint minden önkormányzat. Se pénz, se paripa, se fegyver.  Mint amikor valaki kvalifikálta magát a maratoni futásra, közben jól térden lövik, aztán röhögnek rajta, hogy még száz métert sem képes lefutni. Bár a helyzet pont ugyanilyen, kihoztuk belőle a legtöbbet” – jegyezte meg a polgármester.

Az emberek többsége helyesli a változtatási tilalmat

Mint azt korábban már megírtuk, a változtatási tilalom elrendelése azt a célt szolgálta, hogy az új, szigorú Helyi Építési Szabályzat megalkotásáig, illetve elfogadásáig – ami pár hónapot vesz még igénybe – megállítsák a parttalan társasházépítéseket, ugyanis a város nem bír már el ilyen ütemű lakosságnövekedést.  Azt, hogy Érd megtelt, az infrastruktúra pedig nem elégséges ennyi ember kiszolgálására, T. Mészáros András sem vitatta, ugyanakkor szerinte a változtatási tilalom nem alkalmas a probléma orvoslására, mivel az infrastruktúrát kellene fejleszteni. (Ez persze a jelenlegi városvezetés célja is, csak a források hiányoznak hozzá.)

Bár a változtatási tilalommal eleve nem értett egyet a Fidesz-KDNP frakció, T. Mészáros András  közölte: megszavazzák a tilalommal kapcsolatos rendelet enyhítését,  hogyha cserébe a  Szövetség Érdért frakció elfogadja az ő módosító indítványukat, miszerint a közgyűlésnek garantálnia kellene a családi házat építőknek azt, hogy a közművek szükséges kapacitása mindig rendelkezésükre áll majd, lesz megfelelően pormentesített út és járda, és a nevelési intézmények szolgáltatásai is maradéktalanul rendelkezésükre állnak majd.

Csőzik László a javaslatot képtelenségnek nevezte – fentiekre garanciát vállalni nem lehet, főleg úgy, hogy az iskolai szolgáltatásokról eleve a tankerület dönt, nem a város, az elektromos hálózat az EON, a gáz Mészáros Lőrinc kezében van. A polgármester leszögezte azt is: a változtatási tilalom bevezetésére szükség volt, ezt a felmérések szerint az érdiek többsége támogatta is.

„Amíg Érd infrastruktúrája nem tud felzárkózni a 75-80 ezer körüli lélekszámhoz, le kell lassítani a bevándorlást, mert ha többen leszünk, az az életminőség rovására megy majd” – hangsúlyozta, hozzátéve:

Érd infrastruktúrája 55-60 ezer emberre van kalibrálva, a város nem tud kiszolgálni több lakost.

A  városvezető szünetet rendelt el, ekkor a két frakció egyeztetett T. Mészáros András javaslatáról, amit végül nem fogadtak el. A vita a szünet után tovább folytatódott. Bács István volt alpolgármester (Fidesz-KDNP) annak érdekében, hogy szélesítsék az építkező családok körét, javasolta, hogy az „új” szó kerüljön bele a módosítás szövegébe, a „lakás” szó elé. Ez azért fontos, mert így azok is tudnak építkezni, akiknek már áll ház a telkén (például az idős szülők házára ráépítéssel húznának fel lakást, vagy egy 1000 négyzetméter feletti telekre a már meglévő szülői ház mellé építenének újat a fiatalok).

A vélemények ütköztetése, egyeztetése után Csőzik László befogadta a javaslatot, az „új” szóval kiegészített módosítást pedig elfogadta a Fidesz-KDNP frakció is, és minden jelenlévő igennel voksolt.

Kivételes alkalom volt a mai

Csőzik László az ülés végén úgy fogalmazott: izgalmas, szakmailag megalapozott, innovatív és kifejezetten jó vita volt a mai – annak pedig, hogy a képviselők megszavazták a módosítást, a város látja javát, helyesebben azok a családok, amelyek építkezni szeretnének.

„Most először odamentem a szünetben a volt polgármesterhez és a Fidesz-frakcióhoz, és minden erőmmel megpróbáltam rábeszélni őket, hogy tegyük félre a politikai szembenállást, és szavazzuk meg együtt a javaslatot. Kegyelmi pillanat volt, belementek, aminek nagyon örülök. Az ilyen helyzetek és eredmények miatt érdemes politizálni, nem az állandó acsarkodások viszik előbbre a várost” – mondta.

Feltettük a kérdést a polgármesternek, hogy sikerült megtalálniuk azt a kiskaput, amelynek köszönhetően lehetővé vált ez a rendeletmódosítás. Hiszen a jogszabályok elvileg nem teszik lehetővé azt, hogy a változtatási tilalom elrendelése esetén az önkormányzatok dönthessenek arról, kiket is érintsen a tilalom. (Ez volt az oka, hogy nem csak a társasházépítő vállalkozásokra, hanem minden érdi polgárra vonatkozott az eredeti, július 15-ével bevezetett rendelet, holott a városvezetés a társasházépítéseknek szeretne megálljt parancsolni.)

Csőzik László kérdésünkre elmondta: a változtatási tilalmat érintő jogi szabályozás nagyon rossz, és már kezdeményezte a főispánnál, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a jogszabály humánusabb legyen, azaz szabhassák meg az önkormányzatok, hogy kire vonatkozzon a tilalom. Mint mondta, Tarnai Richárd továbbítja a polgármester igényét az illetékes minisztériumhoz a változtatás érdekében.

Hogy Érd most mégis szűkített a változtatási tilalomban érintettek körén, annak is köszönhető, hogy időközben kiderült: volt már erre precedens, minden következmény nélkül. Nagytarcsa 2022 elején megtette ugyanezt, és most követi Érd is.