erd_arena_erdmost_jpg

Érd az egyik legélhetőbb város, ahol hivatalosan is jó lakni

erd_arena_erdmost_jpg

Érd az egyik legélhetőbb város, ahol hivatalosan is jó lakni

Csőzik László okkal büszke az eredményre, de tudja azt is, mik a gyenge pontok, amiken javítani kell.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Érd a feltörekvő, dinamizálódó és élhető városok egyike, olyannyira, hogy ezek közül is az előkelő második helyen áll – derül ki a KSH nemzetközi tanulmányából, amit az Index szemlézett. A kutatás a magyar megyei jogú városok teljesítményét  gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából vizsgálta, amihez az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul.
„Egyre több olyan kutatás látott napvilágot az elmúlt évben, amelyben Érd nem úgy jelenik meg, mint egy lepukkant, fejletlen település, ami az agglomeráció szegényháza, meg Európa legnagyobb faluja” – reagált a kutatási eredményekre az ÉrdMostnak Csőzik László polgármester.
„E fordulat mellett az is örömteli, hogy felkerültünk a politikai térképre is, a város vezetőit gyakran hívják az országos médiumokhoz, aktívak vagyunk a Megyei Jogú Városok Szövetségében is. Tudatosítjuk, hogy Érd nagyon nagy város lett, amivel számolni kell, aminek súlya van. Persze a kihívásokat, a temérdek feladatot is látjuk” – fűzte hozzá a polgármester. Mint mondta, reméli, ezek a kutatások segítenek abban, hogy több befektető jöjjön Érdre, illetve több turista érdeklődjön a városunk iránt.

Ami a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányát illeti, az ENSZ által megfogalmazott tizenhét fenntartható fejlődési cél közül a KSH hármat vizsgált:
1. tisztességes munka és gazdasági növekedés
2. ipar, innováció és infrastruktúra
3. fenntartható városok és közösségek
Az eredmények függvényében öt klaszterbe sorolták a városokat. Az elsőbe az ország legdinamikusabb és legélhetőbb városai tartoznak. A másodikba a feltörekvő, dinamizálódó és élhető városok – Érd is ide került méghozzá nagyon előkelő helyre. A harmadikba a lassú növekedési pályán haladó, élhető városok. A negyedik klaszterba a ciklikus fejlődésű, átlagos körülményeket nyújtók. Az ötödik klaszterbe pedig a leépülő és nehezen élhető megyei jogú városok kerültek volna, ha lennének ilyenek, de ide csupán Salgótarjánt rangsorolták.

dunapart_nagy

 Klaszter  Megyei jogú város  Komplex eredmény
 1.  Győr  65,44
 Veszprém  64,86
 2.  Esztergom  60,79
 Érd  59,67
 Sopron  59,28
 Szombathely  58,24
 Tatabánya  57,08
 Székesfehérvár  56,04
 3.  Szeged  51,16
 Hódmezővásárhely  50,16
 Kecskemét  48,66
 Eger  47,74
 Zalaegerszeg  47,35
 Nagykanizsa  45,21
 4.  Nyíregyháza  44,44
 Pécs  44,17
 Szolnok  43,68
 Debrecen  43,44
 Dunaújváros  42,84
 Miskolc  42,24
 Békéscsaba  40,67
 Baja  38,43
 Kaposvár  36,67
 Szekszárd  36,2
 5.  Salgótarján  34,79

2046111121045901_foldrajzi_muz2-3

Érdről a kutatás a következőket írja:

„A klaszter második városa a komplex index alapján Érd, ami a magas egy főre jutó nettó jövedelemmel (1 562 145 forint), a 180 napon túlnyilvántartott álláskeresők alacsony arányával (4,4 ezrelék), a frissen végzettek kedvező foglalkoztatási arányával (85,9%) és az egymillió főre jutó kiemelkedően magas szabadalmak számával (29,76) magyarázható.”

„Érd kiugró értékei összefüggenek még Budapest közelségével, alvóváros jellegével és társadalmi összetételével. Az előváros szinte mentes az ipari vállalkozásoktól. Ennek következtében levegője tiszta (az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás szintje 0,1 tonna, egy főre jutó nitrogén-dioxid-kibocsátás 0,2 kg/év). Az utak túlterheltsége az M7-es és 7-es főút, és az aszfaltozatlan mellékutak miatti szennyezés növeli a szállópor-koncentrációt (PM10 szállópor-szennyezettség éves átlaga eléri a 21 µg/m3). Ebből következően a város lakói a lakókörnyezetükkel csak átlagos mértékben elégedettek (0–10-es skálán 6,8).”

„Az SDG 11 cél indexe Érd esetében 45,57, és ez az alacsony érték részben azzal magyarázható, hogy a megyei jogú városok közül a GINOP pályázat keretei között megújuló energiaforrások fejlesztésére egyetlen forint támogatást sem nyert el.”

Csőzik László polgármester részletesen kommentálta a fent leírtakat az ÉrdMostnak.

„Öröm és büszkeség, hogy városunk ilyen jó megítélés alá esik bizonyos mutatók alapján, ugyanakkor tudjuk, hogy az alapinfrastruktúra kiépítése hiányos” – hangsúlyozta.

„Ami a vizsgálatban közölt eredményeket illeti, az, hogy a szabadalmak száma kiemelkedően magas, mutatja, hogy városunkban sok a magasan képzett, innovatív és kreatív ember. Fiatal a város, átlagéletkor alapján még mindig a legfiatalabbak vagyunk. Az egy főre jutó nettó jövedelem magas, ami szintén kiemelendő, és az is örvendetes, hogy alacsony a munkanélküliség, és tiszta a város levegője. A vízműhálózatunk, a hulladékkezelés is nagyon jónak mondható a megyei jogú városok között” – értékelte a polgármester.

„Az alapinfrastruktúra hiányosságait le kell küzdenünk. Reméljük, egyszer eljutunk abba a stádiumba, mint Budaörs, azaz lesz annyi saját bevételünk, hogy ezeket a fejlesztéseket el tudjuk végezni” – zárta szavait.

erd_madartavlat2

 

Fotók: ÉrdMost archív

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email