Jómagam az esélyegyenlőség jegyében kerékpárral közelítettem meg a helyszínt – a Piroska utcai Treff Sportcsarnokot -, fiacskáival érkező kolléganőm, Ölvedi Réka viszont mindjárt kettővel, hogy legyen kik után szaladnia.
Eszter és fia egy gyönyörű golden retrieverrel készült a középhosszú (4 kilométeres) távra, akárcsak Attica, katicajelmezben.
A pink parókás Maja Budapestről érkezett – ahogyan fogalmazott: a sportért, a jótékonyság kedvéért, és hogy a következő év se teljen el ezek nélkül. Most csak 4 kilométert fut ő is, bemelegítésképpen egy éjféli futásra. Társa, Kriszti, Tordasról jött át, rá is vár estefelé még egy jó gyalogtúra, amit már a férjével tesz meg. A motiváció – a mozgáson és a jó társaságon kívül – egy (vagy két) pohár jó forralt bor.
A 18 éves Gulyás András kerekesszékével a „profik” közé tartozik, aki nemcsak az érdi jótékonysági futáson vett részt eddig minden alkalommal, szüleivel együtt, de számos hasonló megmozduláson tekeri lelkesen a hajtókart. Miután megengedte, hogy kipróbáljam, mekkora erővel lehet megmozdítani a látszólag könnyű kis járgányt, egyre fokozódó tisztelettel hallgattam, hogy legutóbb az Ultra Tisza-tó 130 kilométeres távját tette meg négy kísérővel, 16 óra alatt.
Láthatóan mindazoknak, akik itt összegyűltek, lételemük a mozgás, és ezt a sok kihívással teli évet egy egészséges izzadással látták a legjobbnak útjára engedni.
A 314-es számú nevező – köztudottan – sportos polgármesterünk volt, aki pár lelkesítő szóval adta meg a kezdő lökést a sportoló tömegnek, majd startpisztoly helyett elsütött egy kölyökpezsgőt. A szemfüles Csaba boldogan vetette rá magát a kupakra, mint „polgármesteri ereklyére”, és még egy fotón is készséggel bemutatta. Csőzik Lászlótól az ÉrdMost ezúttal csupán annyit kérdezett, hogy mekkora távra készül. „Amennyit a térdem bír” – felelte polgármesterünk, és elárulhatjuk, hogy egy ilyen lelket és ízületeket próbára tevő év utolsó napján négy kilométerre azért még futotta.
A szervezők forró teával várták a futásból érkező, endorfintól majd kicsattanó résztvevőket, akik önfeledt beszélgetéssel csendesítették el megemelkedett pulzusszámukat.
A X. Szilveszteri Jótékonysági futáson végül 350-en indultak, és a nevezési díjakból 585 ezer forint gyűlt össze helyben, amihez még hozzájönnak a banki utalások. A pénzt a Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítvány kuratóriuma nevében Dr. Gergely Mihály, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet aneszteziológus szakorvosa vette át Csengeri Attilától, az érdi jótékonysági futás szervezőjétől.
Az alapítvány székhelye az intézet Gyermekszív Központja, ahol a Magyarországon végzett gyermekkori szívműtétek több mint 90%-a, a szívkatéteres terápiás beavatkozások közel 100%-a zajlik. Az alapítvány több mint 30 éve támogatja a szívbeteg gyermekek gyógyulását, évente mintegy 25-30 millió forinttal.
„Minden apró összegért hálásak vagyunk – mondta el az ÉrdMostnak Dr. Gergely Mihály -, hiszen a gyógyászatban minden drága. Azt még nem tudom megmondani, hogy a most befolyt összeget mire fogjuk fordítani. Az alapítvány kuratóriuma évente többször is ülésezik, és olyankor hoz döntést drágább eszközök beszerzéséről, amikor már egy nagyobb összeg felhalmozódott. Ugyanakkor bármikor előfordulhat, hogy egy nélkülözhetetlen eszköz tönkremegy, és sürgősen pótolni kell, és olyankor egy több százezres adomány nagyon jól jöhet. Vannak olyan alkalmak – ilyen például a karácsony is -, amikor közvetlenül a beteg gyermekeket ajándékozzuk meg a befolyt pénzből, akiknek a kórházban kell tölteniük az ünnepeket. Az ilyen visszatérő támogatások, mint az érdi jótékonysági futás bevétele, amire minden évben számíthatunk, különösen fontosak, ezért nagyon hálásak vagyunk érte.”
A Szilveszteri Jótékonysági Futás bevételét nemcsak a szívbeteg gyermekek javára fordítják. Minden második évben a Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központjának juttatják el a nevezési díjakból befolyt összeget. Utoljára, 2019-ben 750 ezer Ft gyűlt össze, akkor 500 körül volt a résztvevők száma.
A szervező házaspár – Csengeri Attila és a felesége, Marlyin Mónika – öt gyermeket nevel, és többek között személyes érintettsége okán is szívügyének is tekinti a futás megszervezését. Idén is több táv volt, hogy minél többeknek meghozzák a sportolási kedvét: a lakótelep körül 2 km-t, az Alsó utca végéig 4 km-t lehetett futni. A leghosszabb táv Ófaluba vezetett, a minaret mellett a Molnár utca végéig. Visszafelé a Termál fürdőnél volt egy frissítő pont, majd a gáton az első sorompó érintésével a Szövő utcán lehetett visszatérni a Treff Sportcsarnokig.
„Nem futóversenynek szántuk ezt a rendezvényt – hangsúlyozta Csengeri Attila -, hanem közösségi programnak. Olyan zárása lehet ez az óévnek, amely alkalmat ad arra, hogy jó hangulatban együtt legyünk, és tegyünk másokért – ezúttal a szívbeteg gyermekek gyógyulásáért -, és persze a magunk egészségéért is.”
Így indultak el a szilveszteri futás érdi és még 30 egyéb településről érkező nevezői.